Cogito ergo sum. Gondolkodom, tehát vagyok, mondja a latin közmondás. Ebből a szempontból közelítjük meg az egot. Az ego kapcsolódik a tudathoz, melynek segítségével tudunk képet alkotni önmagunkról. A magunkról kialakított kép megalkotásához szükséges egyfajta öntudatra ébredés, melyben a tiszta és szennyezett nézőpontjainkból tudjuk összerakni azt a mozaikot, amely végső soron mi lennénk. Az ego meghatározza működésünket, nemcsak fizikai testben, hanem lélekként is
Az ego fogalma Sigmund Freud nevéhez köthető, aki az emberi személyiséget három nagy rendszerre bontotta: az id-re (azaz az ösztön-énre), az ego-ra (azaz az énre), illetve a szuperego-ra (azaz a felettes énre). E három rendszer egymással kölcsönhatásban irányítja viselkedésünket. Az id a személyiség legprimitívebb része, aminek tartalmát biológiai késztetések, ösztönök (például: éhség, szomjúság, fájdalom elkerülése, szexuális vágy) alkotják. Ennek következtében az id az ösztönök azonnali kielégítésére, az örömök azonnali megszerzésére törekszik. Például a kisgyermek rögtön szeretne élelmet kapni, amikor éhes lesz, illetve nem képes még visszatartani a vizeletürítését, így bepisil.
Viszont az ösztönök nem minden esetben elégíthetők ki azonnal. A gyermeknek várnia kell, míg ételt adnak neki a szülei, vagy míg kiér a mellékhelyiségbe, vagyis elkezdi a valóság követelményeit, a környezeti feltételeket is figyelembe venni. Így a személyiségben egy új tartomány alakul ki: az ego. Ez lényegében a személyiségünk végrehajtó szerve. Az ego dönti el, hogy az id mely impulzusai megfelelőek, illetve hogy ezek hogyan, milyen cselekvés által elégíthetők ki. Ám az ego nem egyenlő velünk, csak egy részünk, attól függetlenül, hogy gyakran úgy érzékeljük, hogy mi magunk vagyunk.
A harmadik rendszer, a szuperego, a társadalmi értékek és erkölcsi normák belső kivetülése, ami magában foglalja az egyén lelkiismeretét és erkölcsi felfogását is. A szuperego dönti el, hogy egy adott cselekedetünk jó vagy rossz. Ennek alapja a szülői jutalmazás és büntetés. Ezek ugyanis idővel beépülnek a gyermek személyiségébe, ezáltal külsőből belső késztetésekké válnak.
Az ösztön-én, a felettes én és a valóság között az ego tölti be a közvetítő szerepét. Csakhogy a személyiség három összetevője könnyen konfliktusba kerülhet egymással. Például, amikor a szexuális vágy úrrá lesz rajtunk (az id tartománya), de a társadalmi és erkölcsi normák ellenzik a kielégülést (a szuperego tartománya). Ilyenkor az ego dönt. A probléma ott kezdődik, hogy az ego a legkülönfélébb módokon képes elhatárolni magát az el nem fogadható tetteitől (pl. felejtés vagy önámítás által). Ennek tipikus példája a vallásban a gonosz megalkotása, ami valójában az ego megtestesülése, és azért jött létre, hogy legyen kit hibáztatnunk az egonk helyett.
Ebben áll az ego működésének igazi veszélye. Létrehozva ugyanis egy külső ellenséget – legyen az az ördög vagy bármely más fiktív ellenségkép kivetülése, kivetítése – az esetek többségében valós ellenségekre is szert teszünk. Ráadásul úgy, hogy közben végig úgy érzékeljük, hogy ehhez semmi köze az egonknak, hiszen nem is tudunk a létezéséről, mivel az imént említettek a tudattalanunk részét képezik. Az id egésze, illetve az ego és szuperego nagy része nem tudatos, az ego pedig minden erejével azon van, hogy ezt a létezésével egyetemben elfedje.
Az „én tudat” filozófiai és pszichológiai fogalom. Az én tudat a saját testünkről és belső tulajdonságainkról kialakult tudásunk (az érzelmeket is beleértve!). Az ember az érzékelés és észlelés, gondolkodás, emlékezés és más agyi tevékenységek segítségével tudja elhatárolni önmagát másoktól.
Az ego egyike azon fogalmaknak, amelyekről igen nehéz beszélnünk. Ennek legfőbb oka, hogy gondolatainknak és érzéseinknek álcázza magát, ezáltal azt a látszatot kelti, hogy mi magunk vagyunk. Ám az ego nem azonos az önvalóval (valódi lényünkkel), annak ellenére sem, hogy nagymértékben összefonódik az egyéni minőségünkkel.
Az ego esetében megkülönböztethetünk tiszta és szennyezett egot. A tiszta ego, más szóval önvaló, mely tartalmazza egy entitás összes minőségét. A szennyezett ego, más szóval énvaló a földi életút során az emberi lény önmagáról helytelenül kialakított képe.
A megértéshez idézzük Michael Arkangyal nagyúr 2021.12.27. napon leadott tanítását:
“A tiszta önvaló csírájában a Teremtői minőséget tartalmazza, mely egyfajta folyamaton keresztül igyekszik megtalálni önmagát. E folyamatban letisztításra kerül mindenfajta minőség, mely a Teremtő tudását és szellemének a nagyságát hivatott szolgálni.
Marad egy kis szikra, mely mint a kiscsibe, mikor napot lát, elkezd fejlődni és elindul ezen az úton, mely valójában a saját magához való visszatalálás feladatát tartalmazza.
Így a tapasztalás minden esetben az, mely előre viszi ezen az úton, és célja az, hogy a Teremtőt önmagában megerősítse döntéseiben és elhatározásában, hogy ezt a világot és a körülötte levő egyéb síkokat, univerzumokat összeségében egy magasabb és szervezettebb fejlettségi szintre vigye.
A tiszta önvaló csak azt a minőséget tartalmazza, amellyel ti rendelkeztek, és a ti általatok begyűjtött tapasztalatok mennyiségét és tudásának összességét takarja, megspékelve azzal a szellemiséggel, mellyel immáron látjátok és értelmezni tudjátok a világ működését.
Az ösztönösség sok esetben segítségetekre van, ugyanúgy, mint a belső érzések, hiszen az érzések azok, amelyek utat mutatnak, illetve mozgatottságot kölcsönöznek a mindennapi élethez.
Az érzések már nem a tiszta önvalóhoz tartoznak, de annál inkább fűszerezik egy adott szerepkör betöltésének mozgatottságát, hiszen a tiszta önvalótok, egotok az nem egyenlő azzal a fajta minőséggel, mellyel most a földi síkon tengetve életeteket, azonosítjátok önmagatokat.”
Földi életünk során szükségünk van az egora, hiszen az egyéniségünk fontos alkotóeleme. Segíti a beilleszkedést, lehet motiváló, visszafogó.
Minél inkább képesek vagyunk letisztítani az egonkat a rárakódott hiedelmektől, annál inkább képesek vagyunk áttekinteni a dolgokat igaz valójukban.
Folytatása Michael Arkangyal nagyúr 2021.12.27. napon leadott tanításának:
“A ti énképetek vagy énvalótok, mely tartalmazza a ti felfogásotokat is a világról, egyfajta torzításon megy keresztül, de ezt már tudtátok. Amit viszont célszerű figyelembe venni, hogy bizonyos torzulások vagy szűrők, amellyel a világot kémlelitek, az programozva van belétek, mellyel az adott leszületésnek a mozgatottságát és a feladatkörét is igyekeznek befolyásolni.
Ezért a tiszta önvalótok nem minden alkalommal egyezik azzal a vehemenciával vagy életritmussal, mellyel ti rendelkeztek jelen életetekben. Így hát mondhatnánk azt is, hogy nem mindenki, aki tüzes, hirtelen reagálású vagy akár megfontolt, lassú, az az ő minőségét is takarja a tiszta önvalójában, hiszen ezek csak szerepek, melyeket a földi színdarabban, jelen felvonásban el kell játszanotok.
Az énkép az egy speciális szűrő, melyet egyrészt a leszületésetekkor a Sors és Karma Nagyurak belétek tápláltak, másrészt környezetetek hatásaképpen rakódik rátok. Ily módon egy speciális elegyét alkalmazza annak, ahonnan elindulva rá kell találnotok a saját utatokra és azt megjárva, kipipálva mindazon karmikus feladatokat, melyet elvállaltatok, hogy leéljétek életeteket. A cél mindazoknak a hiedelmeknek és szennyezett nézőpontoknak a letisztítása és közeledése ahhoz a belső minőségetekhez, melyek igazából ti vagytok.”
Golenya Ágnes szerint: Életveszélyes az ego-ról, mint valamiféle ellenségről beszélnünk, akit „meg kell ölnünk” (amit sajnos nem egy spirituális irányzat tanít). Ha megölöd az ego-d, akkor nem Mester leszel, hanem egy szánalmas figura, aki itt e téridőben identitás nélkül botorkál. A földi karmikus identitásunk maga az ego, ami nem valamiféle felesleges kacat, netán kiiktatandó akadály, hanem maga az az énünk, akinek itt és most dolga van! Nem is kevés!
Antírius Nagyúr tanítása szerint az ego az érzelmeken és a vágyakon keresztül befolyásolja a tudatot. Nem mindegy, hogy az érzelmeink és a vágyaink befolyásolják a tudatot, vagy fordítva, a tudat segítségével uraljuk az érzelmeinket és vágyainkat.
Leszületésünkkor tiszta egoval jövünk a világra, ami azokat a tulajdonságokat kódolja magába, ami a lelkületnek az adott leszületéshez szükséges. Életünk során erre rakódnak a szennyezett ego rétegei, családi-, társadalmi minták, befolyás hatására. A megtapasztalások során kialakul az én-kép, amely egy hiedelmesített, aktuális én-ismeret. Ez határozza meg az egyén gondolkodását, életvitelét és cselekedeteit.
Az én-kép egy torzított változata a tiszta egonak. A lélek ismeri, tudja feladatát, de miután testet kap, a tudása elhomályosodik a test tulajdonságai miatt. Olyan hatások érik a lelket a megtapasztalások során, amelyek eltorzítják a lélekhangot, és a tudat befolyásolhatósága miatt egy torz én-kép jön létre. Ezt kell tudni megtisztítani a hiedelmek, torz minták felismerésével, belátásával, amely az önismereti út kezdete. Ezt követően tudatos tettek sorozatával, a szellemiség erejével tudunk közelebb kerülni a tiszta ego minőségünkhöz.
Az ego értelmezéséhez tekintsünk meg a következő részletet a Galaxis őrzői 2 című filmből:
A filmben EGO személye egy bolygónak az emberi kivetülése, ahol a bolygó egy rendszer, mely igyekszik értelmet adni a létének és fejlődni.
Ebből a megközelítésből nézzük meg az ego és a manapság egy oly gyakran használt eszköz párhuzamát, mint a számítógép, annak is az operációs rendszere, mely működését tekintve leginkább hasonlít az ember egojához. Az ego a léleknek olyan, mint a számítógépnek az operációs rendszer…
Folytatása Michael Arkangyal nagyúr 2021.12.27. napon leadott tanításának:
“Az életek folyamán ezek a minőségek egyre inkább tisztulnak, és lehetőséget kaptok arra is, hogy önmagatokkal azonosulva közeledjetek ahhoz a minőséghez, amely a ti igazi összetételeteket takarja.
Így hát az életutak folyamán a különböző szerepek arra jók, hogy megtapasztalva az évek által adott lehetőségeket, el tudjátok engedni mindazt, ami zsákutcát jelent, de megtartva azt a tapasztalást, amit ezek adnak, közeledjetek ahhoz a minőséghez, mely igazából ti vagytok.
Ezért az énkép és az önkép a végtelenben találkozik. Ez az a pont, amikor már nem szükséges többé a fizikai síkon leszületnetek, hanem egy másik megmérettetés lehetőségével tudtok tovább szállni.
Ezek a minőségek mindenképpen fontosak ahhoz, hogy meg tudjátok élni, hogy valóságosnak higgyétek mindazt, ami körülöttetek van, hisz a szűrő, melyen keresztül látjátok a világot, kapcsolódik az érzelmekhez, hogy meglépjétek.
A valódi önmagatok, a ti belső minőségetek ad egyfajta bizonyosságot mindarról, hogy mi is az, ami igazán nektek való.
Összességében minden összetevő, kezdve a ti tudatotoktól, az egotokon át, azt hivatott szolgálni, hogy fizikai testetekben meg tudjátok élni a helyzetet, és érzéseitek által befolyásolva döntéseket hozzatok annak érdekében, hogy a feladatotokat megoldhassátok.”
Gondolkoztál-e már azon, hogy a földi létezésben mindennek meg van az ellentétpárja? Például nappal-éjszaka, fény-árnyék, apály-dagály, hideg-meleg, élet-halál.
A természet törvényeként elfogadjuk, hogy egyik sem létezik a másik nélkül, sőt mi több, a folyamat részeként a nappalból éjszaka lesz, majd az éjszakából nappal és így folytatódik tovább. A mindennapi emberi létezés szintjén azonban más a helyzet, szinte nem is veszünk tudomást az ellenét-párok létezéséről. A pozitív szóhoz a jó képzetét, a negatívhoz az előnytelent, a rosszat társítjuk.
Az ember gondolkodása eltorzult, mert mindenben csak a jót keresi, a szépséget, a bőséget, hogy hogyan lehetne boldog egész életében. Így az ellentétpárokból csak az egyikre, a saját gondolatai alapján inkább a jóra, kellemesre fókuszál, míg a másik oldaltól elfordul.
Miért ragadunk bele az egypólusú gondolkodásba? Miért fordulunk csak az egyik oldal felé?
Mi a szerepe az ellentétpároknak a földi létezésben?
A földi fejlődés kölcsönhatásokra épül, az ehhez szükséges katalizátort az ellentétpárok adják. A negatív megtapasztalások arra késztetnek bennünket, hogy változtassunk életvitelünkön, hozzáállásunkon, hiedelemrendszerünkön. A nehézségek megoldása komoly próbatételek elé állítják az embert, amelyek megélése kapcsán a lélek intenzív fejlődésre képes. A fejlődéshez szükség van mindkét oldal megélésére, hiszen, ha minden tökéletes és jó lenne, akkor nem fejlődnénk.
Ha megtagadjuk életünk, személyiségünk árnyoldalait, és csak az ellentétpár egyik oldalára fókuszálunk, akkor fejlődésünk megáll. Fontos, hogy életünkben tudatosan elfogadjuk az ellentétpárok létezését, mert ez indítja el a lélek fejlődéséhez szükséges folyamatokat.
Egy történés képes mindkét pólust hordozni, ami az egyik ember számára jó élményeket jelent, a másik számára kellemetlenséget okoz. Például egy vállalat két munkatársa lehetőséget kap egy külföldi szakmai konferencián való részvételre. Az egyikőjük lelkesen várja és számolja a napokat az utazásig, míg a másiknak összeszorul a gyomra, mert repülőre kell ülnie és egyedül kell boldogulnia egy idegen országban. Egy adott helyzet vagy esemény megítélése az egyén megélésétől függ.
A Teremtés kezdetén egyetlen létező volt, maga a Teremtő. A Teremtő nem talált senkit, aki által megtapasztalhatta volna önmagát, ezért különböző minőségeket választott ki saját magából, hogy azokon keresztül ismerhesse meg önmagát.
Az így teremtett entitásoknak egyéni lehetőséget adott a fejlődésre és a létezés felfedezésére. Ha abból indulunk ki, hogy ami fent van, az van lent is, akkor ezek a minőségek léteznek a Szellemi Hierarchia szintjein is. Gondoljunk csak a Teremtésben Satanel Nagyúr és az Arkangyalok történetére!
Satanel Nagyúr a világosságból született árnyék minőségét, míg az Arkangyalok a világosságból született fényoldalt képviselik. Satanel Nagyúr és az őt követő entitások kiváltak a Szellemi Szférából, hátat fordítva a Teremtőnek, hogy kibontakoztassák saját világukat. Annak érdekében, hogy egyik oldal se erősödhessen meg a másik kárára, a Teremtő létrehozta a legnagyobb tudatot, Annotius Nagyurat, akinek a feladata az egyensúly és a rend fenntartása. Ő önmagában semleges, egyenlő arányban képviseli mindkét oldal minőségeit. A dór lélekkaszthoz tartozik.
A dór az a lelki kaszt az Univerzumban, amely fény és árnyék egyensúlyának fenntartásáért felelős.
A Földön élő lélekminőségek érkezhetnek a fény, az árnyék és a dór lélekkaszt oldaláról. Emberként az első gondolatunk az, hogy az árnyék oldali lélek rossz vagy gonosz, pedig csak más. A lélek származása és fejlődése szempontjából nincs különbség, minden lélek a Teremtőtől származik. Mindannyian a tanulásért, tapasztalatszerzésért érkezünk a Földre, mert az emberi lét célja a fizikai megtapasztalás általi fejlődés.
A dór tudatú lélek ki tud szakadni az érzelmek körforgásából, azaz képes az érzelemmentességre. Erre nagy szükség van, hiszen döntései és tettei végrehajtásában gátló tényező lenne az érzelmi befolyásoltság. Nem megvesztegethetők egyik fél irányába sem, így a mérleg nyelveként a kiegyenlítő minőség szerepét töltik be a fény és az árnyék oldal fejlődésében.
Az emberiség nagy része nem tudatosan éli az életét, mert sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az élet túlmutat a puszta fizikai létezésen. Az ember a test-lélek-szellem hármasságából épül fel, és lélekminősége alapján lehet fény, árnyék vagy dór. Az emberek többsége még nem lát rá az elvállalt életfeladatára. Amint az ébresztés megtörténik a Szellemi Hierarchia által, a tudatára ébredt lélek rálát saját minőségére és az emberi lény elkezdi megvalósítani az életfeladatát.
A Szellemi Hierarchia számára a tudati és szellemi fejlődés a legfontosabb a lélekre nézve. Ezt biztosítja a Föld, mint tanító és fejlődtető hely, melynek működéséhez egyensúlyra van szükség. Mára az egyensúly eltolódott az egyik oldal felé, így nem véletlen, hogy jelenleg nagy létszámú dór lélek öltött testet a Földön.
Az emberiség fejlődése fordulóponthoz érkezett. Elég, ha csak körülnézünk, mi zajlik a világunkban. Válaszút előtt állunk mindannyian, hogy felébredünk és a saját minőségünket választva a szellemi fejlődés útjára lépünk, vagy elragad bennünket a mátrix színes, csillogó, illuzórikus világa.
A Multiverzumot átjárja a létezés, így az abban zajló megtapasztalások összességét hívjuk Létnek. A lét az a mindenség. Minden, ami van, a létben létezik.
Ebben a Multiverzumban létezik egy kisebb világ, az Univerzumunk, azon belül a Föld, melyet szintén tapasztalat és tudás gyarapítási céllal létesítettek. Erről bővebben a Testet öltött létezés törvényeiben írunk, melyben az ok-okozat és egyéb törvények irányából közelítjük meg a témát.
A Földet ezek alapján szintén hívhatjuk egy létformának, azaz létnek. Jelen írásunkban tehát az Univerzumban létező Föld nevű bolygón zajló emberi élet tapasztalásait és annak szempontjait vizsgáljuk. Innen a tanításunk címe: „Létben létesített lét”.
Világunkat képzeljük el egy elkülönített környezetként, ahol fizikai testben, mintegy neveldében igyekszünk elsajátítani azokat a tanokat, melyek a tudati fejlődésünket szolgálják! Ha a tudatunk elér egy bizonyos szintet, akkor elhagyhatjuk ezt a tapasztalatszerzési közeget, a Földet.
A tudati lét nem feltétlen takarja a testben létet. A tudat és a szellem jelenléte egyszerre egy bizonyos energia mintázat, egy entitás, amely a létben létezik, teste maga az energia, a lény. Ahhoz viszont, hogy a Föld anyagi síkú rezgéstartományában tapasztalatokat tudjon gyűjteni, fizikai testre is szüksége van.
A létben létesített lét tehát egy olyan teremtett világ, amelyben anyagi értelemben is megtapasztalások jöhetnek létre egy adott rezgéstartományon belül. Nevezhetjük ezt akár tanulmányi kirándulásnak is.
Ennek a közegnek különféle szabályok határozzák meg a működését, melyekről később ejtünk néhány szót.
Gregg Braden és Dr. Joe Dispenza két tudós, akik jóbarátok. Manapság elég sokat lehet hallani róluk, mivel tudományos kísérletek eredményeivel támasztják alá azokat a kijelentéseket, amelyek a spirituális tanításokban is szerepelnek. Tudományos kísérleteik magyarázattal szolgálnak azokra a tanokra is, amelyeket itt közzéteszünk. Egy európai előadássorozat kapcsán sokat utaztak vonaton. Egy ilyen alkalommal a Mátrix című filmről beszélgettek. Dispenza akkor azzal a kijelentéssel élt, hogy a Mátrix című film nem egy sci-fi, hanem inkább egy dokumentumfilm.
További gondolatmenetünk felvezetéséhez a Mátrix című filmet vesszük alapul. Ebben a filmrészletben két szempontot kell megvizsgálnunk, ha összevetjük a történetet és jelen földi valóságunkat.
A filmből idézve: „… amit érzel, szagolsz, ízlelsz, látsz, a valóság csupán az agyad által megfejtett jelhalmaz.” A jelen világunkkal párhuzamot vonva csupán annyi a különbség, hogy mi nem a „Construct” programban vagyunk, hanem a földi világban. Valójában sokkal többek vagyunk annál, mint amit a felszíni, azaz emberi tudatunk szerint gondolunk magunkról. A valódi önvalónkhoz azonban földi tudatosságunkban nem tudunk hozzáférni az ahrimani vonal, azaz a felejtés fátyla miatt. Erről részletesebben a lélek fejlődési útja anyagunkban írunk.
A jelenet másik vezérgondolata szintén időszerű a jelenlegi földi korszakban, amikor a civilizált embert tudatlanságán és félelmein keresztül manipulálják földi és földönkívüli hatalmak, ezért nem a saját életét éli, inkább csak erő- és energiaforrás ezen hatalmak számára.
Világmindenségünknek csak egy szegletére van rálátásunk, így az egészet nem vagyunk képesek felfogni sem. Szellemi tanítóink elmondása alapján azt tudjuk, hogy a létezésben 46 milliárd lény kaszt él, bennük 145 billió lény, számunkra ők a földönkívüliek.
Most ejtsünk néhány szót fizikai világunk jellemzőiről, amelyek többsége már tudományosan is bizonyítást nyert. Ezek jó részét nem tanítják az iskolákban, nem említik a médiában, pedig bizonyos tudományos kísérletek eredményei már régi keletűek. A legtöbb ilyen tudományos megállapítás a kvantumfizika és hullámgenetika területéről érkezik, amely már magyarázatot ad a parapszichológia megállapításaira is. Az ok, amiért nem tudunk róla, hogy teljes mértékben felforgatná a világunkban jelenleg uralkodó nézeteket és a háttérhatalmi viszonyokat.
Amennyiben szeretnél többet megtudni ezekről a kísérletekről, a következő hivatkozásokon is találsz róluk információt:
*Mindkét videó angol nyelvű, de automatikus magyar feliratozást be lehet állítani.
Minden, ami a világunkat és a Multiverzumot alkotja, az energia.
Többféle energia létezik. Megkülönböztethetünk többféle szempontot, amely szerint körülírhatjuk őket. A teljesség igénye nélkül például:
Parapszichológia: természetes energiák (nem mérhető, spirális), mesterséges energiák (mérhető: hullámhossz, rezgésszám, amplitúdó).
Csikung: ködenergia (csak harmadik szemmel látható, többnyire hideg Yin eredetű), fényenergia (látható és csak harmadik szemmel látható, mérhető, többnyire meleg Yang eredetű) transzcendentális energia (nem látható).
Michael Arkangyal Nagyúr tana szerint: intelligens (reakcióba lép a környezettel) valamint általános energiák (információ megőrzésére szolgálhatnak).
Az emberiség még közelről sem ismeri az energiák minden megnyilvánulási lehetőségét. Ez abból adódik, hogy a Multiverzumban minden energia, de közelről sem ismerjük a Világmindenséget, ezért annak energiáit sem ismerhetjük teljességgel.
Az energiák minőségének és viselkedésének a feltérképezése folyamatosan történik. Ezt nyugodtan nevezhetjük tudatszint függő tényezőnek. Az energiák tanulmányozásának új tudományos ágazatai a kvantumfizika, hullámgenetika stb.
A továbbiakban azokkal az energiákkal foglalkozunk, melyekről behatóbb információink vannak és megnyilvánulásuk értehetőbb a laikus ember számára is.
A mérhető energia (sokan elektromágneses energiának ismerik) egy rezgés, amelynek van frekvenciája, ezáltal hullámhossza, valamint amplitúdója és tartalmaz információt is.
Az energia rezgése az, ami meghatározhatja annak megnyilvánulási formáit. A legalacsonyabb rezgésű elemek lehetnek a szilárd halmazállapotú anyagi testek. A rezgési frekvencia emelkedésével a halmazállapot is változik.
Mivel minden energia, vagyis az érzelmeink is energiából vannak, így rendelkeznek rezgésszinttel. A legalacsonyabb rezgésszintű érzelmek a félelem, düh, harag, bosszú stb. A magasabb rezgésű érzelmek közé tartozik a hála, szeretet, együttérzés, ezért nem mindegy, hogy a jelenben éppen milyen érzést élünk meg, mert ez kihat fizikai testünkre is.
Tehát fontos, hogy fizikai testünk, de ezen túlmenően tudatunk és szellemünk milyen rezgéstartományban tartózkodik. Végső soron ez határozza meg a valóságban megélt énvalónkat.
Ennek jobb megértése végett tekintsünk meg egy ábrát, mely Dr. Joe Dispenza: Válj Természetfelettivé című könyvéből való!
Ezt kiterjesztve mondhatjuk, hogy a Szellemi Hierarchia entitásai is rezgésszintjük alapján vannak rangsorolva. Ha innen közelítjük meg földi világunk neveldéjét, akkor mondhatjuk, hogy ezt egy magasabb frekvenciájú rezgés veszi körül (fénysebesség rezgésének megfelelő, lásd ábra), amely csak akkor engedi továbblépni egy másik síkra az utazó lelket, ha az eléri azt a rezgésszintet, amely ezt a védőpajzsot alkotja. Félreértés ne essék! Nem minket kell védeni a Multiverzumtól, hanem a Multiverzumot és entitásait tőlünk. Ez a földi leszületésünk programja, hogy amíg el nem érjük ezt a magasabb szintet, addig itt kell tanulnunk.
A létezésben minden mindennel kapcsolatban van. Amit régen a tudósok légüres térnek, semminek hittek, az valójában valami, amit ma éternek, kvantumnak hívunk. Spirituális értelemben a teremtői minőség megnyilvánulása, mely mindent átsző, mint a pókháló. Minden, mi létezik, a Teremtőben létezik, tehát kapcsolatban van egymással.
Az érzelmeink hatással vannak a fizikai testünkre, tehát a DNS-re is. Ugyanakkor a DNS is hatással van az anyagra. Tehát az érzelmek eszközével, a tudatunkkal módosítani tudjuk az anyagot! Ez a tudatos mágia tudományos alátámasztása. (Lásd a csatolt hivatkozásokat!)
A kvantumfizika bebizonyította, hogy minden, mi létező, az létezhet anyag és hullám formában is. Ezt tudatunk és érzelmeink befolyásolják, hogy milyen minőségben jelennek meg.
Az állítást Pjotr Garjajev hullámgenetikus is bizonyította kísérleteivel. Garjajevet 2020. októberében felfedezéséért Nobel díjra jelölték. Ő többek között azt is állította, hogy a Covid-19 vírus is ugyanúgy létezik hullámgenetikai lenyomatként, mint fizikai anyagként, és feltételezései szerint nemcsak fizikai, hanem inkább hullámgenetikai módon terjed. Ugyanígy gyógyítható is. Ezek után nem csoda, hogy nem élte meg Nobel díjának átvételét…
John Wheeler Einstein kollégája és munkatársa volt. Einstein nem akarta elfogadni azt az elméletet, hogy minden mindennel összefügg. Wheeler ezt másképpen látta. Ő azt mondta, hogy az emberiség soha nem fogja a legkisebb részecskét, vagy az Univerzum határait megtalálni, mert pusztán azzal a tudatos elvárásunkkal, amint éppen megfigyeljük a legkisebb részecskét, vagy a legtávolabbi bolygót, hogy ott valamit találni fogunk, létre fogjuk azt hozni a tudatunkkal és érzéseinkkel.
A világunkban zajló tudományos kísérletek az elmúlt 300 évben sokat fejlődtek, de még nagyon messze járnak attól, hogy mindent meg tudjanak magyarázni. Ami viszont mindenki számára biztató, hogy a kísérletek azt a spirituális tudást erősítették meg, amit hiteles spirituális források eddig is állítottak.
A hiányzó kvantum-mágia információk pótlására javasoljuk mágia anyagunk elolvasását, amely átfogóbb képet nyújt a létben létesített létben való teremtésről.
Földi világunkban lineáris módon érzékeljük az idő múlását és ennek láncára fűzzük fel megéléseink láncolatait. A földi síkon túl nincs lineáris idő, a múlt, jelen és jövő egyszerre van jelen. Ez az Idő paradoxona. Ennek szemléltetésére teszünk közzé egy részletet a Lét Egy Igaz Teremtője 2021.01.28-i kommunikációjából:
„Várakozás lehet édes és lehet keserű, mert, ha hagyod, hogy a félelem a bekövetkezendő eseményektől beárnyékolja azt az időszakot, amikor önmagadban lehetsz és élvezheted mindezt a lehetőséget, melyben akár gondok nélkül is teheted a dolgod, akkor keserűvé válik mindaz, aminek édesnek kellene lennie. Ne hagyd, hogy azok a lehúzó gondolatok elvigyék a fókuszodat arról, aminek ott lenne az ideje és ha már megint az időről beszélünk, mely a 3D-s világ paradoxona, ugyanis értelmetlenül álltok mindazon a megnyilvánulások előtt, melyek az idő síkjához kötődve igyekszenek mindazon lehetőségeket megmutatni, hogy mi lenne, ha nem úgy lenne. Hogyha egy párhuzamos létezés megnyilvánulásai egy párhuzamos lehetőség kifejeződését adnák, akkor melyik utat választanád, hisz mind a kettő ugyanarra visz? A tudatodban, ha valami közelebb áll a megérzéseidhez, azt egyéni módon rögzíted magadnak, és ez az út lesz a valóság!
A mátrix, ha úgy tetszik, vagy legyen ez inkább rendszer, tartalmazza mindazokat a lehetőségeket, melyek minden esetben, minden egyes választásban megnyilvánulhatnak, de ezeknek a lehetőségeknek a variációi csak akkor létezhetnek egyidőben, hogyha az idő paradoxona valójában nem is létezik és ha innen nézve látjuk, hogy minden egyszere van itt múlt, jelen és jövő, akkor tudni kell a hangsúlyt arra a helyzetre tenni, amely megélésére leginkább vágyunk.
Az aggodalom a jövő iránt, az a múltban elkövetett olyan helyzetek, melyek úgymond beárnyékolják az egyén gondolatával a lehetőségeit, megakadályozzák abban, hogy azt a lehetőséget élje meg, amely leginkább megnyilvánulni szeretne. A megakadályozás nem feltétlenül eldöntött tény, de befolyásolni tudják és ily módon nem mindig a legjobb eredménnyel kecsegtető forgatókönyv nyilvánul meg. Válaszút, mely ilyenkor kibontakozni látszik igyekszik feltűntetni más helyzetek nyomaiból adódó nehézségeket, de egy helyzet a megoldása után pozitív tapasztalt eredményével illendő feltárulni, hogy örömmel lehessen kipipálni a tanulságot, a megpróbáltatás végén. Ezért az egyik negatív hozadékai esetleg egy másik helyzetnek nem árnyékolhatják be annak az örömét. Tehát pozitív visszacsatolás szükséges, tudatosítás beégetésére.”
A létezésben párhuzamos létsíkok vannak, hogy melyik válik megélt valósággá, azt az épp aktuális döntésünk befolyásolja. Jól szemlélteti a különféle létsíkok egyidejű létezését és azok megélését az álmok világa. A bennük lezajló történéseket egy másik létsíkként tudjuk érzékelni és megélni. Ennek részletesebb magyarázata egy 2021.02.08-i kommunikációban található, mely az álmok világának Mesterétől származik:
„Az álmok egy másfajta tudatosság létezését feltételezik, melyben a fizikai szintű gondolat, a szennyezett tudat kiiktatásra kerül. Ebben az állapotban akár egy másik valóság képeit is meg tudjuk idézni, meg tudjuk élni és ha elég tudatosak vagyunk, akár tapasztalhatunk is belőle. Mégis nem ez az elsődleges megélési forrásunk, hiszen az álmunk világa nem kapcsolódik közvetlenül a fizikai testben gyűjtött tapasztalatok valóságához.
Hogy mikor, kivel lépsz kapcsolatba álmodban az egy tudati kibocsátás az isteni rendszerben, melyben az épp aktuálisan benned rejtőző gondolatiságok információk kikerülnek az éterbe és itt más lelkek minőségével kapcsolódhatnak és a hatás-ellenhatás, ok-okozat törvényei szerint hatással vannak egymásra. Hogy abban a tudati mezőben ki az, aki még tartózkodik, az fogja meghatározni, hogy kivel fogsz együtt álmodni vagy álmodban kivel fogsz kapcsolódni.
Tudati mezők különböző létsíkokon, különböző zárt kis világokként nyilvánulhatnak meg, melyben az oda belépő tudat az éppen aktuális színdarabját igyekszik megvalósítani, azokkal a kölcsönhatásra nyitott tudatokkal, akik az adott sík „kellék-készletében” szintén lejátszák saját színdarabjukat. Az érzelem, mint olyan eltárolódik a felszínes tudat tárolójában, ideiglenesen, de lenyomatot hagy egy mélyebb tudati szinten is. Ha az álomból való visszaérkezésedkor képes vagy ebbe a tudati memóriatárba betekinteni, úgy ezt tudatosan is meg tudod élni és azok a megélések fizikai állapotod függvényében érzéseket generálnak belőled. Ha ezeket a gondolatokat tudatosan nem futod végig, úgy a felszíni tudat időleges tárolójából törlésre kerülnek. Maximum egy lenyomat marad belőle, melyben egy hasonló megélés vagy ugyanarra a tudatsíkra való visszaérkezés kapcsán, vagy akár egy másik álomban is deja-vu érzete keletkezhet az álmodónak.”
A földi világunkban felgyorsultak az események. A tanításunk elején hivatkoztunk a „Testet öltött létezés törvényeire”, mely némi magyarázatot ad a jelen helyzet megértésére is. Az emberiség egy váltás és egy döntés előtt áll, mely nagymértékben meghatározza további létünket. A világ eseményei mind ezt tükrözik vissza. Ennek szemléltetésére csatolunk még egy utolsó részletet egy 2021.02.16-i kommunikációból.
„Fájdalmas vagy zavaró lehet az a világ, melyben illúzióitokat kivetítve próbáljátok megtalálni azt az irányt, mely mindennapi tudatotok eszmefuttatásában igyekszik megtalálni a kivezető utat. Habár emberi fejjel ez logikusnak tűnhet, de fentről nézve ez csak az útvesztő következő kanyaráig visz el, melyet onnan lentről értelmezni csakis úgy lehet, hogy egy felsőbb iránymutatás megmutatja azt az utat, mely végső soron kivezet ebből az útvesztőből. Habár sohasem mondottunk vagy tettünk olyan ígéreteket, hogy mindenki ki fog jutni belőle, mert hát ez a lehetőség elődlegesen rajtatok múlik, ezért titkon reméljük, hogy erőfeszítésétek gyümölcse meghozza azt a fajta minőségváltozást, melyre mindannyian várunk.
Várva-várva eljön az az idő, mely ott lent igencsak nehezen telik, de meghozza azon eseménysorozatok konfigurációit, melyek furcsa csavarral megadják nektek azt a lökést, melyben megláthatjátok a kivezető út lehetőségét.
A hit, a tudat és annak a mágikus megnyilvánítása lehetőséget ad a teremtésre, melyet most egy új szemszögből is értelmezhetsz, noha a sejtés mindvégig benned volt, de a bizonyosság adta meggyőződés lehetőséget teremt egy magasabb szintű tudatosság megnyilvánítására. Nem mindegy, hogy mekkora önbizalommal és bizonyossággal teszed meg mágikus cselekedeteidet, mert minden annak függvényében nyilvánul meg, hogy a mögötte levő információ mennyire stabil és megingathatatlan. Mert ami összedőlhet, az össze is fog, hiszen az Univerzum számtalan összetevőjével, entitásaival, mellyel minddel kapcsolatban van, megtalálható benne az a fajta ellentétes irányítottságú szándék is, mely az általad létrehozni kívánt terv és energetikai cselekedet megnyilvánulását fékezi vagy akár semmisé is teszi. Így hát az általad kibocsátott teremtő energia arányában vagy képes bármit megvalósítani és csakis addig a mértékig, mely energiáiddal formálni enged az a tér, amelyben megnyilvánulni szeretnél és ez leginkább a fizikai világ.”
Anyagunk végére érve szeretnénk összefoglalni a lényeget. Noha a fizikai valóság csak létünk egyik kivetülése, mégis anyagi világunkban, mindennapi emberi tudatosságunkkal leginkább ezt éljük meg.
Ne tévesszen meg minket a színpad! Ittlétünk egyetlen célja a fizikai szintű tapasztalatszerzés. A lélek halhatatlan, ezért a fizikai életünk halála más elbírálás alá esik a Szellemi Hierarchia részéről, mint ahogy azt mi az emberi tudatunkkal gondoljuk. A sors és karma útjaink ennek a felsőbb értékrendnek vannak alárendelve. Ha szeretnénk földi létünk lélekneveldéjét boldogabban járni, akkor javasolt a tudat és szellem általi fejlődés fontosságának érdekében meghoznunk a döntéseinket.
„Színház az egész világ, És színész benne minden férfi és nő: Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár Életében…”
Mi is a mágia? Mielőtt válaszolnánk, érdemes körüljárni „a tanú pozíciójából” is a témát.
Ha megkérdezünk 10 olyan embert, aki nem foglalkozott a mágiával, legalább 7 ember a hiedelmük alapján, valami rossznak gondolja, amitől igyekszik távol maradni, mivel a mágia szó hallatán az úgynevezett „fekete mágia” jut eszükbe. A mágiának persze nincs színe, csak használatának a célja határozza meg a poláris világnézet alapján annak irányultságát. Mégis honnan eredeztethető az emberek viszolygása a mágiától? Régen az emberek sokasága vágyott arra, hogy spirituális beavató iskolákban megszerezze ezt a tudást. A meghatározó válasz a kanonizált Bibliában keresendő, amikor a nicea-i zsinat résztvevői (i.sz. 325) és I. Konstantin császár kiválasztották saját érdeküknek megfelelően a kanonizálandó részt, míg a többit apokrifnek nyilvánították. A kanonizált részt sok helyen átírták, annak a szándéknak megfelelően, hogy a Biblia segítségével befolyásolják a világot. Ennek egyik célja az egyházi vagyon megőrzése volt, melynek következménye a katolikus papok házasságának megtiltása, a női minőség alacsonyabbá tétele, valamint a bűnbocsátó cédulák árusítása volt. Sajnos ennek egyik eredménye az, hogy Jézus tanításainak zömét, apokrif iratnak minősítették és száműzték a Bibliából. Jézus tanításait szándékosan félremagyarázták. Mind a mai napig a köztudatban az áll, hogy Jézus megváltotta bűneinket, pedig csak példát igyekezett mutatni.
A Parapszichológia, más mágiáról szóló forrásokkal egyetemben, úgy határozza meg a mágiát, mint egy olyan „tudományt”, mely az erők uralását írja le.
Bizonyos források szerint, a 12 hun törzs között, amelyek visszajöttek a Kárpát medencébe, volt egy törzs – a magyarok – vagy inkább a magarok törzse, amelyről azt tartják, hogy a mágusok törzse volt. Innen leginkább a spirituális vezetők, a táltosok kerültek ki. Sok későbbi szakrális uralkodónkat ebből a törzsből eredeztetnek. A források szerint ők képesek voltak égi irányítás alatt vezetni a népet. Itt nagy jelentőséget kap a Szent Korona, mely, mint entitás van jelen a köztudatban, és egyben egy közvetítő eszköz is, mondhatjuk egy antennának, mellyel az éppen aktuális uralkodó idézőjelben fogni tudta” az égi irányítást. Az erre alkalmas személyt, a szakrális királyt a Pálos szerzeteseknek is el kellett fogadni, majd csak ezt követően koronázták meg. A Pálos szerzetesekről is sok misztikus történet kering, amelyekben különleges tudást és képességeket tulajdonítanak nekik. Ebből a rövid történetből le tudjuk azt szűrni, hogy a mágiának a mai felfogásunk szerint természetfeletti vagy paranormális erőket tulajdonítanak.
Hogyan fér össze a bűneink megváltása a karma törvényével?
A Bibliában sok igazság van, de nem mindegy, hogy hogyan tekintünk rá, felszínesen olvassuk, vagy igyekszünk meglelni a mélyebb kulcsokat, melyek a felületes olvasó előtt rejtve maradnak.
A felületes olvasó a Bibliában azt olvashatja, hogy a mágia tiltott foglalkozás és a Sátántól való. Íme néhány idézet:
V. Mózes 18:9-14. „Mikor te bemégy arra a földre, a melyet az Úr, a te Istened ád néked: ne tanulj cselekedni azoknak a népeknek utálatosságai szerint. Ne találtassék te közötted, a ki az ő fiát vagy leányát átvigye a tűzön, se jövendőmondó, se igéző, se jegymagyarázó, se varázsló; Se bűbájos, se ördöngösöktől tudakozó, se titok-fejtő, se halottidéző; Mert mind utálja az Úr, a ki ezeket míveli, és ez ilyen utálatosságokért űzi ki őket az Úr, a te Istened te előled. Tökéletes légy az Úrral, a te Isteneddel. Mert ezek a nemzetek, a kiket te elűzesz, igézőkre és jövendőmondókra hallgatnak; de tenéked nem engedett ilyet az Úr, a te Istened.”
V. Mózes 13:1-4: „Mikor te közötted jövendőmondó, vagy álomlátó támad és jelt vagy csodát ád néked; Ha bekövetkezik is az a jel vagy a csoda, a melyről szólott vala néked, mondván: Kövessünk idegen isteneket, a kiket te nem ismersz, és tiszteljük azokat: Ne hallgass efféle jövendőmondónak beszédeire, vagy az efféle álomlátóra; mert az Úr, a ti Istenetek kísért titeket, hogy megtudja, ha szeretitek-é az Urat, a ti Isteneteket teljes szívetekből, és teljes lelketekből? Az Urat, a ti Isteneteket kövessétek, és őt féljétek, és az ő parancsolatait tartsátok meg, és az ő szavára hallgassatok, őt tiszteljétek, és ő hozzá ragaszkodjatok.”
Ezek az idézetek az Ószövetségből vannak, ahol Isten haragos és szemet-szemért, fogat-fogért elvet követi. Ezek a tiltások azok, melyek a felületesen Bibliát olvasó személyekben azt a benyomást keltik, hogy a mágia egy sötét, rossz, tiltott dolog. Ezért alakulhatott ki a közvéleményben is ez a fajta hozzáállás. Másrészről, viszont tele van a Biblia jövendölésekkel, ami az előbbiek szerint tiltott dolog lenne. Így ez egy ellentmondás, nem beszélve az Újszövetségről, ahol Jézus egy másik Istenképet fest le. Ő azt mondja, hogy „Aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másikat is!”(Mt 5,39)” (mintha nem ugyanarról a Teremtőről beszélne). Az ő születésénél is mágusok voltak jelen, akik követték a csillagot (sok helyen királyoknak nevezték őket).
A mágia alapvető törvénye: „Ne árts!” Ez ugye érthető a karma megközelítés szempontjából.
A Tarot kártya mágus lapja, a teremtő erőt szimbolizálja. A feje fölötti fény a magasabb szintű tudatosságot jelenti. A botok a tűz elemet, a kelyhek a víz elemet, a kardok a levegő elemet, míg az érmék a föld elemet jelképezik. Kezében van minden, ami szükséges, hogy megteremtse tudatos gondolatát. A háta mögött kirajzolódó kör az egységet, de akár a Földet is jelképezheti. Az elemek közti energianyalábok ez esetben a végtelen jelet jelentik, mely a teremtési lehetőségek sokaságát mutatja. A mágus nem rossz és nem jó, cselekedetei tükrében értelmezhető poláris világunkban.A Tarot és a mágia ugyanabból, az ősi tudásból merítkezik
A mágia, akár tetszik, akár nem – része az életünknek. Talán az univerzum teremtése, volt az első mágikus művelet. A mágia azóta bekúszott a mindennapjainkba, akár a teremtő gondolatok, az agykontroll, vagy mondhatnánk szertartásokat is. Nagyon sok ember szeretne a mindennapjaiba bevonzani pénzt, szerelmet, egészséget, sikert és még sorolhatnám tovább a vágyakat, mint a megjelent könyveket, amelyek biztos utat mutatnak az ilyen jellegű sikerek felé. Sokan tartanak elengedő, bőség, és egyéb szertartásokat. Mindezek ellenére, ha őszintén végiggondoljuk reálisan az eredményeket, azt látjuk, hogy többnyire nem valósulnak meg a kitűzött álmok, vágyak, amiket szertartásokkal kívánunk bevonzani.
Vajon miért?
Fizikai szinten sokunknak szükséges a pénz, siker, hírnév, csillogás, melyek legkevésbé sem visznek előre, direkt módon a spirituális fejlődésben. Inkább a negatív megtapasztalások, amelyek arra késztetnek, hogy változtassunk hozzáállásunkon, életvitelünkön, és a nehézségek megoldása a lelket komoly próbatétel elé állítja. A nehézségek megélése mentén képes a lélek az intenzív fejlődésre. Gondoljuk csak végig, ha minden, amire gondolunk és vágyunk egy szempillantás alatt megvalósulna, akkor mi lenne az, amiért hajlandóak lennénk cselekedni, változni és változtatni? Pont a földi lét egyik legfontosabb lehetőségét nulláznánk le azzal, hogy nem változnánk, nem tapasztalnánk, és nem fejlődne a lelkünk és tudatunk.
Ezért leginkább az visz minket előre, hogy megtapasztalunk egy csomó kellemetlen dolgot, amelyben a lelkünk meghasonul és kibillen a mindennapi állapotból. Ezen események után tudatos megéléssel tudunk előre lépni. A földi lét lényege nem csak a kellemes szórakoztató életvitel, noha inkább ezt hajszoljuk, hanem az, hogy elfogadjunk dolgokat, helyzeteket átéljük és átengedjük magunkon. Ezért van az, hogy a gazdagság, siker bevonzása nem visz előre. Azt se felejtsük el, hogy mindannyian egy céllal születünk le, hogy tapasztaljunk. Amennyiben ez a cél nincs összhangban a vággyal, amit a mágiával meg akarunk teremteni, akkor ez általában nem következik be. Ha nagyon makacsok, és kitartóak vagyunk, akkor a sors megadhatja nekünk amire vágyunk, de egyúttal a mérleg másik serpenyőjébe is tesz hasonló jelentőségű helyzetet vagy helyzeteket, amik nem visznek előre, és lehet, hogy plusz köröket kell futnunk, hogy továbbléphessünk. Példaként, amikor valaki mindenáron sok pénzt akar bevonzani, de a sorsát figyelembe véve, nem pont ezt az utat kellene járnia. Megkaphatja a lehetőséget a sok pénz megszerzésére, de kaphat egy olyan helyzetet, ahol el is kell költenie gyógyszerre és kezelésekre a megszerzett pénzt. Tehát óvatosan bánjunk a bevonzással!
Mikor segíthet a mágia? Ha biztosan tudjuk, hogy merre tartunk, milyen időszak várható az életünkben, és mit kell megélnünk, akkor ennek a folyamatnak az elősegítésében segítségünkre lehet a mágia. Fontos átgondolni, hogy nem teremtünk plusz karmát magunknak, és nem ártunk tettünkkel senkinek sem. A mágia megértése és tudatos alkalmazása egy tudati szintet meghaladva viszont már elkerülhetetlené válik. Így válik az adeptusból mester… A mágiában adeptusnak hívjuk azt a beavatott tanoncot, aki már átlépte a neofita – újonc státuszt és önállóan tudja alkalmazni a tanokat.
Hogyan működik a mágia? Ha azt szeretnénk, hogy fizikai szinten is megnyilvánuljon, hogyan tudjuk azt elérni? Ha tudatosan megfogalmazunk egy célt, amelynek az eléréséhez szükséges a mágia használata is, nem ártunk sem másnak, sem magunknak. Az ily módon létrehozott és „programozott” gondolati elementálnak (olyan szellemi lény, amely a beletáplált programot igyekszik megvalósítani) szüksége lesz energiára, hogy fizikai síkon is megnyilvánuljon és véghezvigye a programot. Honnan kapja ezt az energiát? Az egyik módja, hogy értelmezzük a célt és annak megvalósítási módját, tehát szellemi síkról a lelki síkon keresztül hozzuk le a fizikai valóságba. Ezt leginkább a lélek érzéseivel, vágyunkkal tudjuk elérni. Ez az energia tudja táplálni a gondolati elementált. A másik módja, ha fizikai szinten tudatosan cselekszünk a célunk elérésének értelmében. Ez a cselekedet szintén képes az elementál munkáját elősegíteni. (51%) Ide tartozik az is, mikor hangosan mondunk ki dolgokat, vagy mantrázunk. A hang is energia, amely fizikai síkon nyilvánul meg. Mindezek hiányában, a mágikus cselekedet eredménye pusztán vágyálom marad.
A mágia használatában nagyon fontos szempont a fókusz megtartása. Amikor egy mágikus cselekedetet próbálunk véghezvinni, nagyon fontos, hogy figyelmünket mennyi ideig tudjuk az adott cselekedetre összpontosítani. Ha abból indulunk ki, hogy egy mágikus folyamatba fektetett energia, miként alakul át, nem mindegy a folyamatba fektetett energia mennyisége sem. Tapasztalat, hogy a legtöbb ember nagyon rövid ideig képes egy dologra koncentrálni, ezért a mágikus cselekedetbe fordított energia is kevés legtöbbször ahhoz, hogy véghezvigyünk valamit. A „mentális izmokat” is edzeni kell, mint a fizikai testben lévőket. Ezekre vannak különféle gyakorlatok, sőt arra is van eszköz, hogy ezeket le tudjuk mérni.
Ha a mágiát próbáljuk boncolgatni az igazi megértéshez ennyi nem elég, szükséges elmerülni és értelmezni a tradíciós anyagokat is.
A fizikai testen belül az idegpályák vezetik az energiát. Itt a kiinduló központ az agy, hiszen fizikai síkon az továbbítja az ingereket. Akkor beszélhetünk belső folyamat eredményéről, ha mi hozzuk létre a mágikus folyamat kiindulópontját. Ide sorolnám azokat a gondolatokat is, melyek foglalkoztatnak és elég érzelem kapcsolódik hozzá, hogy fizikai szinten is megnyilvánuljon.
Ezek egyik vállfaja lehet az átok is, melyet sokszor nem is tudatosan hoz létre az egyed, sértettségében, megbántottságában. Ennek a fajta mágikus cselekedetnek karmikus következményei lehetnek.
A belső folyamatok mentén a vágyainkon való elmélkedés, ha áthatja a gondolatainkat, akkor megteremthetjük pozitív környezeti körülmények között az adott álmunk megvalósulását.
A külsőn tényezőkön alapuló elméletek azok, amikor mástól származó olvasott vagy tanult mágikus cselekedeteket valósítunk meg.
A szimbólumok olyan jelképek, melyek azzal az energiájú és minőségű erővel rendelkeznek, amivel megillették őket. Az energia nem vész el, csak átalakul. Ahol a figyelem, ott az energia. Ha egy szimbólumhoz egyfajta jelentés kötődik a tudatunkban, akkor azt a szimbólumot azzal a minőségű energiával töltjük fel, illetve töltötték fel az entitások az emberiség megjelenése óta, melynek esszenciája változhat. Ha valaki egy mágikus folyamatba beilleszt egy szimbólumot, akkor annak a szimbólumnak az erejét, és minőségét is behívja a megvalósulás érdekében.
Az általunk létrehozott mágikus cselekedetek, addig fejtik ki hatásukat, amíg energiával tápláljuk azokat, különben megszűnik a hatásuk. Ha ráébredünk önmagunk isteni mivoltára, akkor önmagunkat bizalmi státuszba helyezve, erőnket folyamatosan táplálni tudjuk. Idézzük fel Jézus szavait: „Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek.”
Ez kizárólag önmagunktól függő állapot, tettekkel érhetjük el vágyaink reális megvalósulását.
„Az útjáráshoz szorosan fűződő erők halmazát, a létezés törvényszerűsége szerinti megnyilvánuló erőknek definiálnám, míg a kivetített ármányerők alatt a pusztító, ártó erők halmazát értem.” (Eliphas Nagyúr tanítása – részlet)
A Yotengrit teremtéstörténetben, meghatározásra kerül az Ármány (Ahriman) név jelentése. “Homlokán Holddal ékes UKKÓ istenanyánk, Naporcájú GÖNUZ istenatyánk akkor még egységben valának – még nem sodródott össze a fonál, a Láncszemetlen Láncszem, az egyből hármon át négyre jutó alapige, az építőkő, melynek varázs-szava: Egy, Egyből Kettő, Kettő Meg Egy. Fényes orcával ékes magasságos Istenünk akkor még homlokán Holddal ékes UKKÓ istenanyánkban szunnyadt, aki akkor még TENGRIT volt. TENGRIT az Urál gerincén megfenekelvén, nő meg férfi istenséggé teremtődvén, alkotá önmagából UKKÓ-t, az istenasszonyt, alkotá magából GÖNÜZ-í az istenférfit. A Jó meg Rossz is eloszlának, leginkább GÓNUZ-é, a férfi istenbe szorulva. UKKÓ istenanyánk kiveté magából a Rossz-at, GÖNUZ istenapánkból pedig kiűzé. Az ártó szellem, UDAG, akit ÁRMÁN-nak is mondanak, ezért ellensége a nősténységnek, az asszonynak azóta is. Ő maga nemtelen, ellensége a nőstény-hím ölelkezésből teremtődő, javuló, szépülő életnek. Éket akar verni férfi és nő közé, bontani akarja egyetértésük alapjait, meg az eleven életet rontja nyavalyákkal, balesetekkel, bajokkal. YOTENGRlT-nek, az első istennek ő is része, ki sem jó nem volt, sem rossz, sem hím, sem nőstény, mert szunnyadó Ős-Erő volt, de az iKERÖRVÉNY-nek, az Iker FORGÓszÉL-nek, a Mérleg Két Serpenyőjé-nek nem része, hanem azok ellensége. Ezt így hitte a Három Ős, így hagyta ránk örökül.”
Néhány idekapcsolódó idézet a Szellemi Hierarchia tanításaiból:
„Ott kezdeném el, hogy a teremtésünk negyvennégy fázisú dinamikájában az első pontban foglal helyet az őskép, egy Isteni minta képében. Ugye most már tudjuk, hogy a teremtés a világunkban, a legelső mágikus cselekedet volt.” (Eliphas Nagyúr tanítása – részlet)
„A mágián belül az emberi mivolt eszközei között található az emberi testben lakozó vas- illetve fémtartalékok százalékos megjelenítésének fontossága. Átlag esetben az emberi testben minimális fémtartalom található, ami megegyezik az aura alapvető minőségével fejlettségével, edzettségével. A mágia kapcsán az aura és az emberi test kölcsönösen hatással vannak egymásra. Viszont egyáltalán nem mindegy, hogy melyik a dominánsabb, a felső értelem, vagy a mágus az aurával hat a testre, vagy pont fordítva zajlik? A vastartalom nemcsak a test erősítését szolgálja, hanem a mágnesezhetőségére is hatással van. Így könnyedén lehet erősíteni az aurát és az aura és test egységét. Ez egy primitív megoldás, mely csak időszakosan hasznosítható. A nagyobb vastartalom okán az ingerek hatásának mértéke megváltozik, így az idegi, illetve az érzéki pályák felszabadulnak, elernyednek, relax állapotba kerülnek, majd munkába kezdenek, s erősebbé válnak teljes képükben, mint voltak egykori önmagukhoz képest. Így a testi mágneses mező manipulálható, és az aura ahhoz igazodik idővel.” (Michael Arkangyal Nagyúr tanítása – részlet)
„Az erénye a mágusnak a türelem, a türelemnek szánt ajándéka a mágus, és kettőjük összhangjaaz élet. Az élet egy türelemjáték, a mágus a játékos. Mint minden valónak a mágiának is megvannak a maga félépítéseihez szánt törvénykezései.” (Ann Sah Attor tanítása – részlet)
„Az első az egotlanódás. Ez egy olyan folyamat, mely megtagadja az énkép frontális torzulását az önvaló és az énvaló között. „ Az önvaló egy leszületett lélek tiszta minősége, más szóval tiszta egoja, melyet még vagy már nem szennyez semmilyen hiedelem, hanem képes a világot és önmagát magasabb tudati szintről a tanú pozíciójából figyelni. Ezzel szemben az énvaló, a hiedelmünknek megfelelően kialakított kép önmagunkról és a világról. Ez a szennyezett ego. Az egotlanodás az a folyamat, mikor eltávolítjuk a szennyezett világképünkről a rárakodott hiedelmeket.
“A második a hiány és veszteség korrigálása. Az élet a maga módján hiányos a mágus fejlődését tekintve. A fejlődésére hatással vannak olyan elemek, mint az idő, ami a tudatra hat és a tér mi alátámasztja a kibontakozást. Ugyanakkor a mágus önmagában is képes kibontakozni, ezért rendelkezik egy belső térrel, egy oly világgal, melyet harmóniában kell tartania ahhoz, hogy egyes esetekben, mikor épülő erőterei megrogynak a térben, akkor a belső terében képes legyen magán segíteni. Ez az úgynevezett önben ön állapot, mi megadja a lehetőséget a mágus kibontakozására. ” Saját fejlődésünkben bekövetkezik egy életszakasz, amikor ki kell építenünk belső világunkat, melyből táplálkozik hitünk és tudatunk. Ezt egyensúlyban kell tartanunk, hogy biztos támasza legyen életünk kifelé irányúló cselekedeteinek. A vágyunk, hogy teremtsünk valamit külső világunkban egy hiányállapotot jelent. Idővel megjönnek a tapasztalások, melyek beépülnek tudatunkba, és a tér biztosítja tapasztalatszerzésünk színterét és annak körülményeit.
“Harmadik a pillanat és maradványainak értelmezése, azaz az életben vannak olyan momentumok, mik nyomot hagynak bensőnkben. Ezeket a pillanatokat kell kellőképpen beélni ahhoz, hogy ezekből a pillanatokból táplált energiák segítségével tovább jussunk, és időközben pusztítsuk is a gátat okozó tényezőket. A mágus kiegyensúlyozottsága nem a gátnélküli állapot, a mágus megérti a helyzet rávonatkozó elméletét, azt magába ömleszti és egy újabb lehetőség képében újra megéli. A mágus nem rendelkezik integritással, csupán egy álca az, mi megszabja a támadhatósági felületeket. Rés a pajzson, avagy lyuk a fazékon, ami az eredményét tekintve mindegy, ha a mágus nem rendelkezik egy belső privilégiummal egy sajátos dinamikával. “ Ebben a pontban az entitás azt magyarázza, hogy a tapasztalás csak akkor íródik be a tudatunkba, ha az egy új állapotot takar, mely minket egy másfajta dinamikájú cselekvésre késztet, amelyet az eddig megszokott reakcióval nem tudjuk kezelni. Ezeket a pillanatokat meg kell élnünk tudatosan, hogy megtanuljuk a benne rejlő tanítást. Csak azután válik tudássá, ha a másfajta megközelítési módot már sikeresen alkalmaztuk. Így jutunk előre és tudjuk egyre inkább csökkenteni azokat az élethelyzetek, melyek életünk során gátolják előrejutásunkat, fejlődésünket. A mágus egyensúlyra törekszik, azonban fejlődését a kibillentő helyzetek támogatják, így tud újabb helyzeteket megtapasztalni. A tanulságok levonása a tanú pozíciójában működik. Amíg nem tudjuk semlegesen nézni a helyzetet, addig nem fogjuk tudni a megfelelő következtetést levonni, mert csak szennyezett szűrőnkön keresztül látjuk azt. A védelmet vagy a pajzsot, a már megélt és tudatosan megtapasztalt élethelyzetek jelentik, a még megtanulandók a rések a pajzson, azokat is előbb-utóbb a megtapasztalásokkal kell megerősíteni.
Mégis hogyan tekintsünk a mágiára?
A Teremtő a mágiával hozta létre ezt a világot. Minden energia, ami körbevesz minket, melyek uralásához a mágia szükséges. Ha valaminek a kulcsát keressük, azt önmagában tudjuk leginkább megtalálni. Ha megtaláltuk, felfedeztük a mágiát, értelmezni kell azt. Rá kell jönnünk, hogy mihez tudunk kezdeni a kulccsal, melyik zárba is illik, foglalkozni kell vele, el kell sajátítani használatának feltételeit. Majd végső soron bele kell illeszteni a hozzá tartozó kulcslyukba és el kell fordítani a megfelelő irányba, hogy kinyithassuk a szabadság kapuját. Ez azt jelenti, hogy alkalmaznunk kell életünk során, hogy tudatosan teremtsük meg a továbblépés feltételeit.
Merlin a mágiával tanította az életre az ifjú Arthurt, a Mágus Tarot kártya az élet beavató lapja. Kedvenc filmjeinket is átszővi a mágia. A „Csillagok háborúja” történetében a Jedikkel van az erő, a „Mátrix” az ébredésről és a tudat teremtő erejéről szól, a „Gyűrűk Ura” trilógiában felfedezhetjük a mágia pozitív és negatív hatásait, az alkalmazójának szándéka szerint és így tovább folytathatnánk még a sort…
Ezért nem mindegy, hogy miként tekintünk a mágiára!
Végezetül Michael Arkangyal Nagyúr 2020. december 3.-i tanítása segít érthetően összefoglalni a mágia fontosságát életünkben.
„… segítünk a mágia anyag minőségének átadásában, hogy azt az értékrendet képviselje, mellyel az olvasó leginkább meg tud birkózni. Nem célunk a jelenleginél magasabb tanításokat leadni, mert a mágia az élet útja, a tapasztalásokon keresztül. A mágia áthatja mindazt, amit a fizikai síkon is meg tudtok élni. Tehát a mágiának a magasabb szintű ismerete csakis akkor következhet be, ha az életeteket tudatosan irányítani tudjátok, mert az irányítás a mágia része és a mágia eszköze. Ezért csak olyan információkat szeretnénk továbbítani, melyek a mágia működésének és fontosságának a jobb megértését szolgálják.
Minden mi e világban a Létben Létesített Létben létezik, energiából van. Az energia minősége meghatározza annak formáját, megnyilvánulását és erősségét. Ebből az következik, hogy az energia intenzitásán kívül, benne információ is található. Ez az információ szabályozza az erők megnyilvánulásának módját.
Az őskáosz az egy olyan energia volt, melynek megvolt az amplitúdója, erőssége, de nem volt benne rend, információ. Ezért megnyilvánulási formája nem volt szabályozott. A Teremtő megjelenésének alapfeltétele az volt, hogy ebben az őskáosz minőségben egyfajta rendezett minőség jelenjen meg és ez a rendezett minőség az információ megjelenésével és egyirányú összpontosításával jöhetett csak létre. Ezért mondjuk azt, hogy a Teremtés az első mágikus cselekedet.
A mágiában nemcsak az erőt kell meghatározni, amivel egy másik energiára hatni próbálunk, hanem a benne levő információt is, amely az erőnek a megnyilvánulási formáját biztosítja. Ezért tudott az őskáoszból is egy rend-szer keletkezni és ebben a rendszerben mindent átitat és áthat a Teremtő információja. Ez szabályozza ebben a rendszerben működő összes energiát, hiszen ő adja a keretet azoknak a megnyilvánulási formáihoz.
A Létben Létesített Lét egy plusz keretet kapott, a „Föld” elem, mint őselem által, mely a másik három őselemet a „Tűz”, a „Víz” és a „Levegő” minőségét korlátozza és biztosítja ezen a rendszeren belül, mármint a fizikai, földi világunkban az előző három elem megjelenésének formáit és viselkedéseinek mintáit.
Így hát a mágia az információn kívül tovább haladva az energia formáira is bontható. Említésünket a négy őselemmel már többszőr megtettük. Ezek minőségéből és kölcsönhatásaiból jöhetett létre a jelenlegi világunk. Tehát minden olyan energia, mely ebben a világban hatni próbál, lebontható a négy őselem alapminőségeire. Ezt az energetikai nagyságán kívül befolyásolja az információ milyensége, amely utat mutat az energia megnyilvánulásának formájára.
Ezt az információt a mágus, mely saját életét földi környezetben próbálja magasabb tudatossági szintre varázsolni, befolyásolni tudja. Beleteszi mindazt, a gondolati, tudati minőséget, mely alapján igyekszik az erőt megnyilvánulásra késztetni. Ennek a minőségnek a megnyilvánulása kapcsán tudja előidézni gondolatai vágyának a bekövetkeztét, és itt a vágy egy munkálkodó közeg, mely a szív minőségének segítségével tud a gondolati, tudati szintről átkerülni a fizikai valóságba.
Ezért hát a vágy nemcsak, hogy utat nyit az energiának, hanem táplálja is azt. Minden mágikus cselekedet, megnyilvánulása addig tart, amíg az őt létrehozó energia táplálni tudja azt és oly módon fog megnyilvánulni, amiképpen a belé táplált program azt megkívánja. Ezért van az, hogy minden mágikus cselekedet, előbb vagy utóbb véget ér, hogyha az őt tápláló energiák megszűnnek létezni a fizikai síkon.
A tudat meghatározza a viselkedési mintákat, a viselkedési minták meghatározzák a vágyakat, a vágyak igyekeznek megnyilvánulni fizikai szinten. Ha az ember a tudatát nem tudatosan irányítja, hanem szennyezett emberi szűrőjén keresztül ösztönösen éli meg az élet által elé sodort akadályokat, akkor mondhatni nem tudatosan, hanem ösztönösen teremt az életében és az őt körülvevő környezetben. Amennyiben az ösztön szennyezett, mármint a rárakodott tudati ferdülések eredményeképpen, úgy a létrehozott mágikus cselekedet nem fogja az egyén fejlődésének célját szolgálni.
Ebből az következik, hogy akár tudatosan, akár nem, de minden ember mágiát gyakorol és ez által befolyásolja életének alakulását. A gondolatnak ugyanúgy ereje van, mint a kimondott szónak, annyi különbséggel, hogy a kimondott szó a fizikai világban is meg tud nyilvánulni, hiszen a hang lenyomatot képez, melyet fizikai érzékszerveinkkel is érzékelni tudunk. Ezért van az, hogy a hangosan kimondott szó, karmikus szempontból is jelentőséggel bír.
Tudatunk megnyilvánulásai lehetőséget adnak arra, hogy befolyásoljuk életkörülményeinket, és ezt olyan világba tudjuk eltolni, melyek a mindennapi gondolatunk által átitatott közeg megnyilvánulási formái. Ezért hát, ha nem tudatosan kezeljük gondolatainkat, akkor az életünk annak tükörképe lesz. Itt kell megemlíteni az átok, rontás és egyéb mágikus cselekedeteket, melyek szintén karmikus kiegyenlítésre vágynak. Akár szennyezett tudattal, akár tudattalanul, hangosan vagy érzelemmel kinyilvánítunk bizonyos érzelmeket, akkor ezek megfoganhatnak és véghez vihetik azt a programot, amelyet belétettünk.
Éppen ezért a tudatos mágus, a karmikus terhelések elkerülése végett, úgy végez mágiát, hogy annak ne sértse azt az alaptörvényét, hogy „Ne árts!”, mert amennyiben másoknak olyan megéléseket okozunk gondolataink érzéseink által, amely nem képezi az ő életüknek karmikus feladatát, de ez által mégis elszenvedő alanyai lesznek annak, ez számukra karmikus teherrel fog bírni. Éppen ezért a mágia használata tudatosan csak oly módon ajánlott, hogy az tényleg a felemelkedés útját erősítse. A természetesen tapasztalás mindenkinek a segítségére van, de nem feltétlenül szükséges az életcélod megéléséhez. A plusz tapasztalások színesíthetik tudásod állományát, de egyben növelik életfeladatod elérésének időtartamát is, vagy nehezítik azt az utat, amellyel mindezt be kell járnod. Ezért célszerű tudatosan csak úgy nyúlni a mágiához, hogy azzal egyértelműen saját utunknak nyújthassunk segítséget. Ez esetben érdemes tudni és ismerni, hogy milyen mágikus folyamat hogyan befolyásolható és hogyan programozható.
Ennek a tudománynak a lényege tulajdonképpen az élet tudománya is egyben, mert hát, ha minden energia és a mágia az energia uralásának művészete, úgy rájöhetnünk, hogy ebben a Létben Létesített Létben minden erről szól. Ezért fontos, hogy helyére tegyük gondolatainkban a mágia jelentését és el tudjuk engedni annak negatív kicsengéséhez társított életképeket.A mágia nem jó és nem rossz! A mágia az életünk fejlődése által megfogalmazott ok okozatának, a kölcsönhatásnak az eszköze. Tehát létfontosságú és elkerülhetetlen a fizikai világban való használata. Ebből a megközelítésből célszerű tudatosítani és alkalmazni mindazt, mit a mágiáról tud kell.”
Ezt a tanítást kezdhetjük akár a klasszikus Mátrix jelenettel… – Te hiszel a sorsban Neo? – Nem – Miért nem? – Jobb az a tudat, hogy én irányítom az életemet.
… de ezt a tanítást csak akkor értheted, ha hajlandó vagy bevenni a piros pirulát!
A sors, karma, szabad akarat, ok-okozat összefüggések megértéséhez szükséges némi támpont.
A Lélek fejlődési útja írásukban egy példával szemléltettük, hogy a karma megértéséhez ismernünk kell annak kiinduló okát. Ezt karmikus szintéziának hívjuk és az alábbiakban mutatjuk be.
Szellemi Hierarchia (Tethán) szintjén elhangzik egy terv (pl. az emberi faj megmentése).
Ez a Tethánnak egy fejlődési lehetőséget jelent, ezért leszüleszteti a szikráját.
A lélekszikra ekkor értelemmel, érzelemmel, impulzussal és kollektív tudattal rendelkezik. A Tethán ehhez hozzáadja saját egójának egy részét, amivel megadja a léleknek a tudati formáját, minőségét. (Lélektudat)
Ezután a sorsírók, karma írók megírják életfeladatát és sorsát. Így lesz a még testet nem öltött lélekből egyéni tudatú, útra kész lény.
A kiszemelt hely ez esetben a Föld, ide születik le az emberi tudatú lények közé. Sorsát meg kell élje, hogy feladatát teljesíthesse. Karmája összemosódik az emberi sorsával.
Ha van olyan fejlődő lélek, amely képes ellátni ezt az életfeladatot, a Tethán dönthet úgy, hogy szerződést köt azzal a lélekkel. Mindenképpen létrejön egy szerződés, mert ez a leszületés alapfeltétele. A leszületendő lélek vállalja, hogy végigjárja azt az utat, amelyet a Karma Nagyurai karma pontonként meghatároztak, majd a Sors Nagyurai megírták sorsa el nem dönthető részét. Ezen felül léteznek az Élet- és Alku Nagyurai, melyekkel most nem foglalkozunk.
Mint látjuk minden szabályozott, tehát a karma is.
A karma szabályzat (Részlet – Kruder Nagyúr tanításából)
“A karma megmásítható
A karma, mint egy megírt könyv, létezik, de nem kötött. Amikor valaki azt hiszi, hogy kötött, olyankor köti le saját magának az elvakultságával.
A karma, mint szó, egy veled!
Bármit csinálsz, a karmádat magadról le nem moshatod, minden lépéseddel egy új szót írathatsz bele.
A karma bekövetkezik veled és velem! (kölcsönhatás)
Nincs attól könnyebb karmád, hogyha magas a rangod, vagyis többet érsz a halpiacon, „csak” ügyesebben tudod megoldani a problémáidat.
Az egyén karmája függ a csoportban levőkétől.”
A karma lényege, hogy megadott pályán tartsa a lelki fejlődést. Nem a fejlődés korlátja, hanem az adott lényegiség formáinak korláttényezője. Erre egy jó példa a folyó, melynek korlátja lenne egy gát, amely az útját állja, a meder viszont csak szabályozza folyási irányát.
A lélek leszületése előtt már eldöntött tény, hogy:
a lélek fizikai síkon nő vagy férfi lesz
a hely és az idő, ahová és amikor leszületik
meghatározottak a szülei és a leszületési környezet, melyek abba az irányba fogják emberi tudatát befolyásolni, hogy megélhesse azokat a karmapontokat, amelyeket szerződésében már elvállalt
fizikai teste, egészsége szintén hatással van a sorsának beteljesítésére
mi a sorsa, mely áll eldönthető és el nem dönthető részből. Az el nem dönthető rész mindenképpen bekövetkezik, amennyiben az Élet- és Alku Nagyurai azt meg nem másítják és a Sorsíró Nagyurak sorsát át nem írják (szerződés módosítás). Az eldönthető rész a szabad akarati tényező. Ezek jellemzően kisebb fontosságú esetek, melyek nem befolyásolják érdemben a lélek életútjának a beteljesülését.
Ebből következik, hogy a korlátlan szabad akaratnak csak az illúziója van meg, mert a már bennünk futó lélekprogram csak azokat a lehetőségeket adja meg, amelyek életutunkkal összhangban vannak. (Lásd Test, szellem, lélek)
A felejtés fátyla vagy ahrimáni vonal megakadályozza, hogy hozzáférjünk a lélektudatosságunkban levő információkhoz. Ily módon minden tapasztalásunkért meg kell küzdenünk, rá kell jönnünk megoldásuk nyitjára, mert a feladatok mindig kihívásként vagy nehézségként jelentkeznek. Csak így lehetséges, hogy megoldásuk és megélésük kapcsán tanításként, bölcsességként bekerüljenek a tudatunkba.
Ha a lélektudatosságunk hozzáférhető, nyitott könyv lenne a felszíni vagy emberi tudatosságunk számára, akkor a nehézségek megugrása nem jelentene kihívást, vagyis a gyarapodás elmaradna.
Ok-okozat
Ha meg kellene határoznunk az ok-okozat fogalmát, akkor birtokunkban lévő információk alapján:
az ok, egy kiindulási tény, egy olyan megállapítás, mely irritálja közeget, másult minőséggel rendelkezik, mely eltér a közegtől. Ezért kölcsönhatásba lép vele, módosítani kívánja azt.
Az okozat ennek következménye, mikor a tény (az ok) által egy olyan helyzet alakul ki a közegben, mely magába öleli a tényt és meghatározza a cselekvés formáját.
Az ok-okozat törvénye áthatja a karmát. Ha az ok a fizikai világban a tudás gyarapítása, akkor ebben a közegben az okozat a kölcsönhatás, melyből újabb okok és okozatok születnek. Például egy kisgyerek megfogta a forró vasalót, megégette kezét. Így megtanulta, hogy vigyáznia kell a vasalóval.
Az újabb és újabb élethelyzetek tanításainak megtapasztalására a Szellemi Hierarchia entitásai leszülesztik szikrájukat, ily módon fejlődik a fizikai és szellemi világunk, és gyarapodik újabb és újabb megélésekkel.
Mindezek jobb megértéséhez segítséget nyújt Michael Arkangyal Nagyúr 2020.10.09-i tanítása, melyet az összefüggések és a jobb követhetőség érdekében egyben teszünk elérhetővé.
“Itt és most. Mi az mi szükséges életed megélésében és mit kell még tenned, hogy beteljesülhessenek a továbblépéshez szükséges feltételek megteremtése?
Hát legalább és legelőször az ittben és a mostban kell lenned, mert az illúziótól való elrugaszkodás a pillanat megélésével kezdődik. Csak az ittben és csak a mostban tudsz változtatni bármin is és csak az ittben és csak a mostban lehetsz tudatos.
A tudat, mint információhalmaz bármikor a rendelkezésedre áll, de információt cserélni csak a jelenben tudsz. Ily módon a mélytudati tartalmaidhoz is csak akkor tudsz hozzáférni, hogy ha létezésed, tudatosságod minden pillanatban itt van. És ha nincs itt, akkor hiába van a most, mert, gondolataid elkalandoznak, érzékeid, érzéseid elvisznek és nem tudod megélni a mostot, úgy, ahogy azt tudatosan megtehetnéd.
Ezért minden pillanat, melyet tudattalanul élsz meg, egy elvesztegetett pillanat, ha a lélek fejlődési útját vesszük figyelembe. Minél több ilyen pillanat van az életedben, annál többször vagy tudatos és annál jobban tudsz haladni az utadon.
Azok a pillanatok, melyeket érzéseid befolyásolnak, azok sem feltétlenül elvesztegetett idő, amennyiben olyan irányba befolyásolnak téged, ami egyébként a sorsodban és karmádban benne foglaltatik.
Tudnod kell, hogy belső hangod olyan megélések felé irányít téged, melyek egyébként is az életed eseményei láncolatának a része. Így hát, ha nem is vagy mindig az ittben és a mostban, de ha le tudod csendesíteni gondolataidat, felszínre jönnek azok a mélytudati tartalmak, amelyek megadják a követendő útirányt.
És ha már útirányról beszélünk, akkor tudjuk, hogy sorsunk meg van határozva, hogy nem csak úgy véletlen létezünk a létezésben és olyan összevissza folynak életünk eseményei. Mert ez nem egy káosz állapot, mert maga a Teremtő létrehozásának és tudatának ébredése pillanatában egy rend keletkezett, mely egyfajta irányított előre meghatározott rendszerbe foglalva megváltoztatta a káosz minőségét.
És mivel mi a Teremtőben létezünk, és a Teremtőn belül is a létben létesített létben, itt minden szabályok szerint előre elrendeltetett. Mindennek megvan a módja és megvannak azok szellemi törvények, melyek ezeket felülírják és irányítják. Így hát életünk, sorsunk sem véletlen, hisz mindennek célja van és ezek a célok végső soron a saját fejlődésünket is irányítják és megmérettetik.
Hát épp ezért a Szellemi Hierarchia kiemelten figyel arra, hogy céltalan létezés ne legyen a fizikai síkban! Az, hogy fizikai síkban megnyilvánulhatunk, a lélek szempontjából egy lehetőség, és ezt a lehetőséget elszalasztani nem szabad, mivel az események láncolata oly módon összefügg egymással, hogy a meg nem élt karmikus pillanatok csak nehézséget és zűrzavart okoznak a fizikai létben. Éppen ezért a szabad akarat teljes mértékben nem adatott meg a leszületett léleknek, mert már eleve befolyásolva van az általa köttetett szerződés által.
Az élet fontos pillanatai rögzítettek és ezek elkerülése szinte lehetetlen. Amennyiben a lélek olyannyira nem hallja belső hangját és nem követi ezt az utat, a Földön levő tapasztalatszerzése számára már felesleges, hiszen már nem fogja tudni beteljesíteni azt az életfeladatot és nem fogja tudni megélni mindazokat a dolgokat, amelyek fejlődési útján előre vitték volna. Ezért hát a lehetőség azoktól a leszületett lelkektől elvétetik, amelyek folyton keresztbe tesznek az általuk is elvállalt életfeladatok megvalósulásainak.
A karma, mint olyan és a sors, noha rokon értelmű szavak, de nem ugyanazt takarják. Ők meghatározzák egy fizikai szintű emberi élet leszületésének a célját és az azon való, a cél beteljesítéséig való végigjárásának sorrendiségét és eseményeit. Ezeket úgy hívjuk, hogy kötött karmapontok, melyek egy-egy bizonyos tanítás elsajátítását tartalmazzák.
Ezeket a Karma Nagyurai rögzítik és mintegy karmapontok végén ott áll az életcélunk, a sorsunk, amelyhez el kell jutnunk azon a kijelölt úton, melyet előre meghatározott szerződésben már rögzítettünk.
Így hát az élet bejárása legegyszerűbb módon úgy végezhető el, ha követjük azt az általunk kijelölt utat és megvalósítjuk annak pontjait megfelelő módon. Ez esetben az életünk nem terhelődik felesleges eseményekkel, megélésekkel, mert amennyiben ezt a jelen életünket tovább bonyolítjuk, úgy megannyi újabb kiegyenlítésre váró esemény keletkezik, melyeket a következő leszületések alkalmával kell kiegyenlítenünk.
A sorsunk előre meghatározott, de a karmánk gyarapodhat olyan általunk hozott döntések kapcsán olyan megélésekkel, melyek nem képezik célját sorsunknak jelen inkarnációnk folyamatában.
A földi létet és a földi életet, mint tapasztalatszerzési lehetőséget, teljesen átitatja a váratlan és kiszámíthatatlan események bekövetkeztének lehetősége is. Ily módon a fejlődés sosem áll meg, nincs egy véges halmaza mindazon események és tanítások elsajátításán, amiért ide leszületünk, hanem rugalmasan képes változni minden irányba.
Ily módon a mi életünk sem kőbe vésett. Nem mondhatjuk azt, hogy leszületünk, megéljük sorsunk minden pillanatát és már sikerül abszolválnunk sorsunkat, a végén egy nagy pipával teljesítve mindazt, amit előre elterveztünk. Ez elméletileg lehetséges, de gyakorlatilag a behatások és az érzelmek olyan szinten bonyolítják döntéseink, megnyilvánulásaink sorozatát, hogy azt a Szellemi Hierarchia, a Sors- és Karmaíró Nagyurak folyamatosan korrigálják, hogy az életcélunk, mint végső szempont, amiért leszülettünk, megélésre kerülhessen. Az apró kitérők, melyek eltérnek az eredeti tervtől plusz megéléseket, újabb helyzeteket generálnak, így hát a karmikus adósságunk gyarapodhat és gyarapodik is.
Mindaddig gyarapodik, míg a lélek leszületései kapcsán el nem éri azt az állapotot, amikor már nem annyira az érzései, hanem inkább a tudatossága veszi át az irányítást, mondhatni megvan az 51%, és innentől kezdve az életünkben felgyülemlett karmapontok csökkennek, majd a teljes tudatosság elérésének esetében letehetjük mindazt, mit a földi síkon felvállaltunk.
Az ezt követő változások a létben létesített lét esetében minket már nem érintenek, hiszen kijártuk annak iskoláját. Így hát, mint már eddig is mondottunk, az érzés szükséges, hogy a döntéseket meghozzuk, de ha elértünk már arra a szintre, hogy folyamatosan, legalábbis az esetek túlnyomó többségében a tanú pozíciójából szemléljük életünket, már mondhatjuk, hogy a tudatunk az, mely irányít minket, és innen életünk, leszületéseink már célegyenesbe fordulnak.
Ezt az állapotot megélni és megérteni csak fejlett tudattal és értelemmel lehetséges. Sajnos a jelen helyzetben az emberek túlnyomó többsége nem ezt tekinti feladatának.
A felejtés fátyla azért szükséges, hogy mindazokat az eseményeket, melyek előre visznek fejlődésünkben, rögzítsük magunkban, hogy legyen egy olyan karmapont, mely lenyomatot generál tudatunkba, ily módon ezek sorozata teszi ki életútjaink, tanításaink tömkelegét.
Enélkül minden egyes pillanat csak úgy átsiklana és nem kerülne megfelelő módon rögzítésre a tudatunkban. Ezért fontos, hogy minden egyes tanítás megélés legyen, melynek a megoldását magunkban dolgozzuk ki és a hozzávalókat tudatunkból tudjuk megszerezni. Ez egy valós folyamat, mely az itt és a mostban zajlik, melyet megélünk és megdolgozunk érte.
Ha mindent készen kapnánk és lehetőségünk lenne már az első pillanattól hozzáférni a közös tudati mezőhöz, majd aztán az előzőleg megélt életeink tömkelegéhez, ez a fajta megélési pillanat elmaradna és a benyomás nem lenne elégséges, hogy olyan impulzust generáljon a tudatban, mely rögzítésre kerül. Így hát a léleknek a fejlődése ezáltal történik, mondhatnánk, hogy mindennek oka van, de hogy minden ok kölcsönhatás elvén egy okozatot szül.
A mi leszületésünk oka és célja a fejlődés, a létben létesített létben a cél a kölcsönhatás. Így hát az itt lévő lelkek kölcsönhatásából változik, amit mi úgy hívunk, hogy világ, és ez az okozat. Változás az ok, a fejlődés és ez a fajta ok-okozatiság ily módon áthat mindent, mi a létben létesített lét esetében fennáll.
Az ok, hogy elérjük azon fejlettségünk szintjét, hogy tovább léphessünk, de okozatként ezért megjelennek olyan események, karmapontok, melyek újabb okot szülnek annak kiegyenlítésére. Így hát a karmát is minősíthetjük az ok-okozat törvényével. Ahhoz, hogy minden helyzetet tisztán lássunk a tanú pozíciójából, a kereszt szimbólumával kell megélni azt. El kell menni a végletekbe mindkét irányba, hogy tudjuk, hogy miről szól. Lássuk annak földi és lássuk annak szellemi hozadékait. Ily módon tudunk tiszta képet alkotni egy ilyen helyzetről.”
A test fogalmát többféleképpen is értelmezhetjük: Biológiai értelemben: biológiai egyedek, (növény, állat, ember) fajonként jellemző megjelenési formája, speciális értelemben a jól körülhatárolható anatómiai képleteket vagy azok fő részeit jelöli.
A Révai Nagy Lexikon szerint: Mindaz, amely valamely mérhető teret betölt. A szerves világban megkülönböztethetünk élő és holt testet. A fizikai testet szilárd, cseppfolyós és gázalakúakra különíti. A kémia egyszerű és összetett testekről tanít, s így a testen az anyag teret betöltő szerkezetét érti. A geometria csak a testek által elfoglalt térrel foglalkozik.
Platón szerint a test a lélek koporsója.
A test a lélek jelenlétének következtében fejlődik ki, de a lélek formailag nem változik és utódokat sem hoz létre. Tehát a lélek (szikra) fejleszti ki az aurát, a lélek fejleszti ki a testet, majd élteti. Amint a lélek kilép a testből, a test csak halott ruha marad, önmagától nem tud létezni.
„Az univerzális képlet fizikai testre már régóta létezik. Benne foglaltatik mindaz, ami ehhez a tapasztalatszerzéshez szükséges és oly módon van megtervezve, hogy alkalmazkodik a változó körülményekhez is, mondhatni egy biorobot, de bizonyos intelligenciával rendelkezik és rugalmasan tudja követni a lélek szárnyalásának útját. De ugyanakkor elpusztítható is, ha nem bánunk vele kellő odafigyeléssel és gondoskodással. A lelki kivetülés minden egyes csírája megtalálható benne, ezért hát igyekszünk az entitás tulajdonságait felvenni, úgy formában, mint minőségben.
Ezért lehetséges az, hogy egy embert az alakja, a kinézete alapján is meg tudunk határozni, vajon milyen tulajdonságokkal rendelkezik leginkább. Az arcolvasás, a tenyérjóslás és egyéb alternatív tudások mind erre alapozzák az információkat. A lélek tapasztalatszerzésből született le ide, hisz az impulzus az, amely változtat a minőségén, és a létben létesített lét földi körülményei között éri leginkább a legtöbb impulzus. Ezért ez koncentrált küzdőtér, ahol folyamatosan résen kell lenni és lekövetni a körülmények adta változásokat. Ennek a megvalósítására teszi alkalmassá az emberi test a lélek fejlődését, hiszen nélküle ebben a fizikai világban megnyilvánulni nem tudna. Nézzetek rá úgy, mint egy burokra, mely összeköttetést teremt a fizikai világ és lelki síkok történései között.” (Részlet – Michael Arkangyal Nagyúr tanítása – 2020.09.16.)
Spirituális értelemben a fizikai test az a lélekruha, amely lehetővé teszi a lélek számára, hogy tapasztalatot gyűjtsön a létben létesített létben, azaz a fizikai világban. Úgy képzeljük el, mint egy szkafandert, amelyhez a lélek kapcsolódik és folyamatosan információt szállít számára. Az információkat ingerként az érzékszerveinktől az idegrendszeren keresztül juttatja el az agyba, ahol az információ feldolgozása után energia impulzusként válik elérhetővé a lélek számára.
Az információ meghatározza a formát. Ez a kijelentés igaz a fizikai testünkre is. Ez azt jelenti, hogy testünk jellemzői összhangban állnak az életfeladatunkkal, és arra hivatottak, hogy annak megvalósulását szolgálják. Noha genetikailag a testi jellemzőinket a szüleinktől örököljük, de a leszületésünk színhelye, mint környezet összhangban áll az életfeladatunkkal és már leszületés előtt kiválasztásra kerül. Így olyan testi jellemzőkkel és olyan környezetbe születünk, amely elősegíti azoknak a körülményeknek a kialakulását, amely életfeladatunk és tapasztalásaink középpontjában áll. Ezáltal a fizikai testünk a lelki minőségünk fizikai kivetüléseként is meghatározható. Gondoljunk csak azokra a személyekre, akik a fizikai testünk alapján végeznek arcelemzést, tenyérjóslást, írisz diagnosztikát és ezeken a folyamatokon keresztül olyan jellemzőket is ki tudnak olvasni, amelyek a lélekre vonatkoznak.
A testünk úgy működik, mint egy bio-robot, mely folyamatosan leköveti a bennünk zajló változásokat. Intelligens alkalmazkodóképessége teszi lehetővé, hogy változatos körülmények között is megállja a helyét és teljesítse feladatát. A tudósok már bebizonyították, hogy a tudatszintünk növekedésével a DNS-ünk is módosulni tud. Ahogy Thoth a Smaragdtáblákban is megírta „ahogy fent úgy lent”, ami a fizikai testünk esetében azt jelenti, hogy megannyi sejtünk, mint parányi élőlény viselkedik és saját tudattal (sejttudattal) rendelkezik. Hogyan tudnánk a rákos sejtek burjánzását magyarázni, illetve az őssejtek hogyan tudnák más sejtek feladatát ellátni, ha ez nem így lenne?
A testben energia és információ áramlik, ezt már a régi keleti gyógyító és életviteli rendszerek (Yoga, csikung stb.) is felfedezték, és alkalmazták is a gyógyítási technikákban. Több rendszer is létezik, mint az indiai-tibeti, mely aurára, csakrákra és nádikra (energiavezetékekre) osztja az ember energetikai rendszerét, míg a kínai csikung a yin-yang elvvel, dantienekkel, meridiánokkal és az öt-elem rendszerével határozza meg azt. Ezen energetikai rendszerek kapcsolatot tartanak a lelkünkkel, mely a tobozmirigyben található és azon keresztül a szellemünk segítségével a tudatunk rétegeit is eléri, melyben a magasabb szintű én is, mint entitás megnyilvánul. Ha így továbbfejtjük ezeket a kapcsolatokat, a Szellemi Hierarchián keresztül eljuthatunk egészen a Teremtőig.
Tudat – Szellem
A tudat egy energiarezgés, amely az egyént érő impulzusok, élmények és ezek mentén szerzett információk egyfajta gyűjtő központja. A tudat pusztán tárolja ezeket az adatokat, de a minősítés és megítélés már a szellem feladata.
A tudat három részből áll: felszíni, köztes és mély vagy tradíciós tudat.
A felszíni tudat (emberi tudat), a hiedelmek (neveltetés, a környezet befolyása) által szennyezett tudati állapot. Az emberek a mindennapi életük során cselekvéseikben, megnyilvánulásukban jellemzően ezt a tudati részt használják, amelyen keresztül legtöbbször nem látják az igazságot.
A köztes tudati rész átjárhatóságot biztosít a felszíni és a mélytudati (tradíciós) szint között. Innen információkat tudunk áthozni a felszíni tudatba, ilyen például az álom.
A lélektudatosságunkban tárolódik az elmúlt leszületéseink alatt összegyűjtött tudásunk, tapasztalásunk. Földi életünk során a lélektudatosságunkhoz nagyon korlátozottan férünk hozzá, mivel azt a felejtés fátyla borítja. A lélek fejlettségi szintjétől függően információt lehet áthozni a mélytudati szintről a köztes tudati szinten keresztül a felszíni tudatba. A kusza felszíni gondolkozás állapotában nem halljuk a lélektudatosságunkból jövő információkat, azonban, ha képesek vagyunk ezt lecsendesíteni és tisztán tartani, akkor felszínre hozhatjuk lelkünk mélyebb tartalmait. Jelen leszületésünk életfeladatai is a lélektudatosságunkban találhatóak.
A szellem felelős az egyén fejlődésének tudati összehangolásáért.
Egy informatikai példával szemléltetve a tudat egy merevlemezhez hasonlítható, mely tartalmazza a rendelkezésre álló információk tárházát, míg a szellem a processzor feladatkörét teljesíti, azaz olvas a különböző tudatszinteken lévő információkban és értékeli azokat.
A szellem az isteni minőség megnyilvánulása, mely a Teremtőtől ered és áthat mindent, mely a létezésben megnyilvánul.
Lélek
Emberi léptékkel a lélek halhatatlan, örök létező.
A lélek felette áll a halandóságnak, múlandóságnak, a lélek halhatatlan. Születtetlennek hívják, az egyiptomiak örökkévalónak nevezték. Mindig létező, ősi és halhatatlan.
A lélek az, amit szavakkal nem lehet leírni. Lélek nélkül nem létezünk. Testet keresve tudja feladatát, de a testet megtalálva, a test tulajdonságai elhomályosítják „látását.” Egy „utazó”, mely létezhet testen belül és testen kívül is. Karmája van, ösztönös, szuperintelligenciával rendelkezik.
A lélek fizikai testben történő leszületésének célja, hogy a Földön olyan tapasztalásokat gyűjtsön, melyeket más létsíkon képtelen megélni. Ittlétének egyetlen célja a fejlődés, fentről nézve az egyetlen érték a tudás és nem az élet élvezeteinek hajszolása.
Mind a kettő leszületik, az egyik a fejlődő lélek, aki önerőből járja végig a létben létesített lét állomásait.
Ezzel szemben a teremtett lélek szerződést köt a Szellemi Hierarchia egyik entitásával, aki biztosítja számára az entitás tudásának, tapasztalásának, minőségének az 1 %-át. A teremtett lélek esetében ez a szerződés egy sokkal nehezebb életutat határoz meg, de cserébe élvezheti Tethánjának támogatását. A Tethán részesül a szikrája által megélt tapasztalásokból, melyet a saját szintjén értelmez, ezáltal Ő maga is fejlődik.
A későbbiekben egy fejlődő lélek is köthet szerződést a Szellemi Hierarchia entitásaival, ily módon teremtett lélekké is válhat. Ha a Teremtő szempontjából nézzük, akkor minden lélek átvitt értelemben az Ő szikrája.
„Így hát az utazó becsülje meg magát és tisztelje annak fizikai voltát, testét és ápolja, gondozza kellő odafigyeléssel. Ez teremti meg a lehetőséget, hogy véghezvigye mindazt, amit a sorsában, karmájában felvállalt.” (Részlet – Michael Arkangyal Nagyúr tanítása – 2020.09.16.)
Fejlődésünk célja, hogy a Teremtő szellemiségéhez minél közelebb jussunk, ehhez a lélek az utazó közeg, mely segítséget nyújt az út végigjárásához. A fizikai test egy olyan burok, amely ezt a fejlődést elősegíti a fizikai síkon.
Kezdhetnénk úgy is ezt a bejegyzést, hogy „egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl”, mert a Tradíció, mint információ messzire és visszafele nyúlik az időben. Gyakorlatilag a létezés kezdetéhez, de ez nem egy tanmese, hanem egy sokkal mélyebb és tágabb témakör, így komolyabbra fordítjuk a szót.
Maga a Tradíció gyakorlatilag az ősidők, azaz a létezés óta fennálló törvények és tapasztalatok információs halmaza, a tradicionális tudat ősi mítoszait tartalmazza. Ezek a mítoszok az önmegvalósítás alapjairól szólnak, ez a kiinduló pont, mely alapokat tartalmaz, így fejleszthető. (Csatornázott információ kivonata)
Nem összekeverendő a hétköznapi értelemben vett tradíció fogalmával, mely szájról-szájra történő hagyomány megőrzésén alapul!
A Tradíció tehát az önmegvalósítás folyamatához kapcsolódó, a létezés kezdete óta összegyűlt és máig érvényes univerzális törvények és tapasztalások összessége, esszenciája.
A „létezés óta fennálló”, vagyis ugyanúgy igaz a legmagasabb szintű tudat, a Lét Egy Igaz Teremtője, mint az egyes emberi tudat esetében. („Amint fent, úgy lent.”)
Hiszen miről is szól a létezés? Önmagunk, a bennünk rejlő lehetőségek megismeréséről és kiteljesítéséről, a folyamatos fejlődésről.
A létezésben minden olyan idea (gondolat, ötlet), amely az egyénben megszületik és ő azt a létezésbe emeli, vagyis megéli, az egyfajta önmegvalósítás, legyen szó akár egy tortaszelet elmajszolásáról vagy egy nagy életcél eléréséről.
Te vagy az, aki az ideáidat a létezésben formába öntöd azáltal, hogy a tetteid révén megnyilvánítod az akaratodat és megvalósítod azokat. Maga az út önmagad kiteljesítésének folyamata, amelynek keretét az adja meg, hogy a lehetőségeid és képességeid alapján mit tudsz létrehozni.
A Teremtő esetében az ideák megvalósítása az általa teremtett lények tettein keresztül történik meg (ide értve a létezés minden teremtményét). Így igaz az is, hogy a Teremtő a szándékai szerint az emberi lény tettei, cselekedetei által is megélheti az önmegvalósítás, önmaga kiteljesítésének folyamatát.
Maga a spiritualitás is tradíció. A spirituális fejlődés egy tradíciós folyamat.
Minden ember életének fejlődése két szálon fut, az egyik a spirituális, a másik emberként a földi létezésben való helytállás. E két szálon történő fejlődés adja az emberi létezés esszenciáját.
Spirituális fejlődési út nélkül is lehet élni, de ha beleragadunk az anyagi világba és nem veszünk tudomást életünk két vonulatáról, akkor kénytelenek vagyunk ennek következményeivel együtt élni, például betegségek, életpofonok formájában.
Ennek a tradíciós törvénynek a nem tudása nem mentesíti az embert a felelőssége alól. Viszont ha felismeri a két fejlődési szálat és egy tradíciós tanulási utat választ, akkor annak mentén a leghatékonyabb úton tisztulhat le és harmonikus életet élhet, hiszen egyensúlyba kerül a két fejlődési ág. A spirituális fejlődés is tradíciós folyamat, a leghatékonyabb út a letisztulás eléréséhez.
„A tradicionalitás részben ősiség, de főként a modern realitások elvén működik, a szellemiség világában. Ez a tudatnak egy kivetülési művelete, mely által a lényben lakozó erőket a felszínre lehet hozni, megfelelő körülmények között a megfelelő időben, a maga idejében és optimalitásában.” (Részlet – Kruder Nagyúr tanításából 2010.09.20)
A tradíciós ősi törvények ma is megtalálhatók az emberi létezésben. A kultúrkorszakok és történelmi változások kapcsán módosult a megjelenési formájuk, de a gyökerük megmaradt. Az élet működését áthatják a tradíciós törvények, például a Föld kialakulása, az emberi lény szerkezeti felépítése, stb.
A tradíciós törvények megismerése kulcs az egyén fejlődésében, amelynek segítségével újra felfedezheti, hogy test-lélek-szellem hármasságából épül fel. Ennek tudatában képes a lényében lakozó erőket a felszínre hozni, megkezdeni önmaga feltárását, valódi életútjának bejárását. Mondhatnánk azt is, hogy a Tradíció olyan, mint egy aranyfonal az útvesztőben, melynek segítségével visszatalálhatunk az igazi önvalónkhoz.
Letisztulás kell, hogy eljussunk ebbe az állapotba, amikor készen állunk. Alapjaiban fontos az érzelmi intelligencia a tradicionalitás szempontjából, mert érzeti és érzelmi fonalakon indul el. (Csatornázott információ kivonata)
A letisztuláshoz szükség van az érzelmi intelligenciára, hogy megértsük a bennünk lakozó érzetek és érzelmek iránymutatásait. Pusztán racionális, elmei úton nem lehet elérni a letisztult állapotot. A szív szavát követve, a belső és külső világra érzelmileg nyitottan lelhetünk rá saját utunkra. Nem véletlen, hogy az ábrázolásokon Jézus gyakran a szívére mutat, ezzel szimbolizálva a szív útjának fontosságát.
Ezeket a téziseket, mint alapvető információkat ha elveted magadban, mint egy magot, úgy segíthet elindulni a helyes fejlődés mentén és felépíteni magadban a helyes tudást.
Mi az, amiben hiszel és mit szeretnél elérni az életedben? Ha tetteid mozgatórugóját elemeznéd, az rávilágíthat arra, hogy hited az mely meghatározza annak irányát. Ahhoz, hogy pontosan értsük mindezek fontosságát, tisztázni kell néhány fogalmat, és azok jelentését:
Hit
A hitről mindenkinek van egy kialakult fogalma. Mindenkiben ott él valamilyen remény, vagy akár bizodalom, amelyre vágyunk, hogy egyszer majd bekövetkezik és kedvező irányba befolyásolja az életünket, vagy akár a létünket. A hit az, ami életben tart bennünket, hogy a hétköznapok megpróbáltatásait túl tudjuk élni. Mindenki valami másban hisz, mondhatni, hogy a hitvilágunk – ha saját magunk alakítottuk ki -, akkor egyedi. Van, aki a pénz hatalmában, van, aki a lottó ötösben, van, aki a feltámadásban és van, aki az Isteni gondviselésben.
Így vagy úgy, hitre mindenkinek szüksége van, akár bevallja, akár nem.
Számunkra a hit, azt jelenti, hogy hiszek valamiben, ami feltétlenül fontos az életünkben, de nincs kőbe vésve. Változhat annak függvényében, hogy a tudatunk milyen szinten van. A “hiszem” szó azt takarja, hogy elfogadjuk azt a nézetet, és elkezdjük magunkévá tenni, hogy beiktassuk a mindennapi életünkbe. Minden eseményt, amely életünket meghatározza, megpróbáljuk a hitünk nézőpontjából megvizsgálni, és ha találunk rá elfogadható magyarázatot, az hitünket tovább erősíti.
Tehát a hitet itt a következőképpen határozzuk meg:
Egyfajta intellektuális (ismeretlenbe vetett) bizalom, amiből következik egyfajta kíváncsiság, ami lehetőség a megismerésre. A tudati intellektuális bizalom, mint hit létezik világunkban. A hit egy idea, egyfajta imagináció.
Vallás
Sok ember értelmezésében azt tapasztalhatjuk, hogy egyenlőségjelet tesz a hit és vallás között, holott ez egyáltalán nem így van. Hit létezik vallás nélkül, de vallás hit nélkül nemigen.
A vallás jellemzően a vallásalapítók által meghatározott cél érdekében kialakított rendszer, sajátos szabályokkal, amelyhez az egyén kapcsolódhat (jobb esetben szabad akarata szerint), azzal, hogy elfogadja a „teljes csomagot”. Így a vallást az egyén készen kapja.
A hitet ezzel szemben az egyén önmagán belül alakíthatja ki, saját belső késztetése, egyfajta lelki igénye alapján.
Ha a hit egy bizonyos vallásban minősül meg, akkor és csak akkor tud az egyén, de csak az ő egyéni szintjén egyenlőségjelet tenni a vallás és a hit között (a vallásba vetett hit).
Tudati szintje alapján az egyén addig hisz egy vallásban, ameddig az összhangban van az ő egyéni értékrendjével. (Itt most nem térünk ki arra a kérdésre, hogy adott vallási és kultúrkörben felnevelkedve milyen hatással van a vallás az egyéni értékrend kialakulására.)
Jelena Versinyina csikung tanár látomásában a vallások piramisokként jelentek meg, ahol a piramis csúcsán állt a vallási vezető, a mindenkori pápa, Mohamed, Buddha stb. Őt követték alatta a tanítványok, egyéb vallási vezetők, míg egyre lejjebb az egyre szélesedő követők tömege. A vallás sok embernek tud segíteni, mert hitet ad. Azonban nem egyénre szabott, ezért csak az út feléig tud elvinni. Különbözőek vagyunk, így az egyéni utunkat is másképpen kell befejeznünk. Az út másik felét egyénileg kell megtenni. Ezen a ponton a vallás már korlátoz, hiszen a hitelességét is megkérdőjelezed. Ezért át kell törni a vallás falait és mérlegre tenni annak minden állítását. Megteheted az utad vallás nélkül is, de a hitet nem nélkülözheted.
Bizodalom(Bizalom)
„Hívjuk bizodalomnak azt a fajta hitbéli megminősülést, ami már nem csak egy feltételezett ismeretlenbe vetett való hitet tartalmaz, hanem egy bizonyosságot is, hogy az, amit én hiszek és amire gondolok, az valójában ott leledzik és nem csak reménykedés vitorlájával igyekszem megközelíteni, hanem a tudás biztosságával vallom is azt.
Ha a hitből ilyen módon bizodalom és a bizodalomból meggyőződésé válik, az sokkal jobban segíti az úton haladót.” (Részlet – a Szellemi Hierarchia egyik tanításából 2020. 07.21.)
A bizalom meghatározása: Elfogadás, egyfajta viszonyulás a megismert eszméhez, bizonyíték, tapasztalat alapján, annak hatására kialakult elfogadó állapot. A hittel szorosan összefügg.
Hiedelem
„A hiedelem nem függ a tudati rezonanciától, azaz a tudati információk milyenségétől. A hiedelem: az egyénbe kódolt tanulások, tanítások, okulások tömkelege. Míg, a tudatban tapasztalatok lakoznak, összefüggések, következtetések, addig a hiedelmek esetében a folyamat lakozik, és a folyamathoz társított érzelem. Ezért képes a hiedelem megváltoztatni akaratot és a vágyat. A hiedelem egy érzelmi pontja egyéniségeteknek.” (Részlet – Alfa és Kruder Nagymester tanításai – 2010. 09. 17.)
Vagyis a hiedelmek esetében a megélés és a hozzá kapcsolódó érzelem emléke marad meg, az egyén nem jut el odáig, hogy érzelemmentes következtetést, tanulságot vonjon le a történtekből. Ezért is írja fent a tanítás, hogy a hiedelem nem függ a tudat rezgésszintjétől.
Információ
Információnak hívunk minden olyan adatot, melyet az emberi tudatosságunk érzékel és értelmez. Az információ még nem jelent tudást. Ha az információt minden irányból körbejártuk, és sikeresen alkalmaztuk a gyakorlatban is, azt követően tehetünk szert valós tudásra.
Például az egyetemen tanultak jórésze csak felhalmozott információ marad mindaddig, amíg a való életben azt ki nem próbáljuk, meg nem éljük és a tapasztaltakat nem tudatosítjuk, hogy egy hasonló helyzetben már tudatosan járjunk el. Az információ csak ezen a ponton válik valódi tudássá.
Tudás
Elsajátított, megtapasztalás útján megszerzett és használt ismeret (lásd információ). Elgondolkoztató, hogy a hétköznapi kommunikációban milyen gyakran hangzik el az, hogy „tudom”. Vajon hány esetben van mögötte tényleges egyéni megtapasztalás és tudatosítás?
Bölcsesség
„Mert hát a bölcsesség, az az a fokozat, amely már előre látja a tetteink következményeit és tudatosan irányítja a cselekvési folyamatokat oly irányba, hogy az minél inkább bekövetkezhessen arra, amelyre a terv sejteti útját.” (Részlet – A Lét Egy Igaz Teremtőjének tanítása – 2020. július 21. )
A bölcsességet a tanulás segítségével sajátíthatjuk el. Az élethelyzetek megélése és utólagos megértése útján gyarapodik a tudás. Ennek több módja is van az egyén tudati fejlődési szintjeinek megfelelően. A bölcsesség az, amikor már nincs szükség újabb megtapasztaláshoz, mert már azon a magasabb tudatossági szinten van az egyén, hogy előre látja a következményeket és azok várható végkifejletét.
Például: Egy adott helyzetben valaki nem vesz részt egy vitatkozásban, mert már előre látja a következményeit, amely végeredményét tekintve egy rosszabb helyzetet idézne elő, ezért tudatosan elkerüli azt.
“Habár megmondom mi lesz, és tudok minden titkot, és az összes bölcsességet; és bár oly erős a hitem, mint a vihar, ami hegyeket képes elmozdítani, de nincs bennem szeretet, semmi vagyok.”
Mindenkiben megfogalmazódik életében legalább egyszer a következő kérdés: Van-e célja a földi létünknek? Erre a választ már sokan, sokféleképpen próbálták megfogalmazni. Ezen kérdés megválaszolása számos, filozófiai, tudományos és teológiai elméletnek volt a tárgya és jó néhány válasz született különböző kultúrákban vagy vallási, spirituális nézetek mentén. Számos ember ráébredt már arra, hogy nem csak a fizikai világ létezik, hanem valami más is azon túl, ők keresik a közös igazságot. Ebben a bejegyzésben a lélek fogalmát, fejlődését és a szellemi hierarchia entitásaival való kapcsolódását vizsgáljuk. (lásd. Szellemi hierarchia bejegyzésünket)
A Teremtés bejegyzésünkben megérthettétek, hogy a Teremtő szándéka az, hogy az általa létrehozott és belőle leválasztott temérdek lélek fejlődjön, egy része emberként egy taníttató közegben, a Földön. Az emberi lélek dönthet szabad akarata mentén, a Teremtő terveivel összhangban és Ővele szoros kapcsolatban létezzen azon a legmagasabb szinten, amit fejlődése útján elérhet.
A lélek egy érző lény, minden ember és szellemi entitás rendelkezik vele. Minden embert meghatároz a test, lélek, szellem hármassága, még akkor is, ha sokan csak a testre, azaz a fizikai világra fókuszálnak. Ebben a bejegyzésben csak a lélekre és annak emberi vonatkozásaira koncentrálunk.
Emberi szinten nem láthatjuk át a lélek valós létezését, mivel az emberi racionális törvények alapján szeretnénk megérteni. Ezért kérlek, hogy az itt kapott információkat kezeld egy külön „tiszta lapon” és értelmezd ennek tükrében!
Mi a lélek?
A lélek örökké létezik, nincs fizikai formája, rendelkezik karmával.
A lélek ösztönös és szuperintelligenciája van, azaz tartalmazza előző életeinkből származó tapasztalások lenyomatait.
A lélek a tapasztalatokat és megéléseket csak az anyagi testen keresztül tudja begyűjteni, majd feldolgozni a szelleme és tudata segítségével, ezért szüksége van a testre.
A lélek a testbe való kapcsolódása után nem lát rá az eredeti feladatára. (felejtés fátyla)
A lélek és a test összekapcsolódnak egy emberöltőre, mondhatjuk, hogy a test a lélek hordozója pl. autója, ami mindenhová elviszi a benne lévő független önálló individuumot, azaz a lelket.
A fizikai testünk sűrűsége, mellett a lélek magasabb rezgésű finom energiából áll.
A lélek mivel örökkévaló, nincsen múltja, jelene, jövője, így nincsnek hatással rá a testet érő külső behatások, öregedés, sebek stb.
Egy ember megszületésekor a Földön, a reinkarnáción keresztül a lélek hozzákapcsolódik a testhez. A test a lélek megjelenésével kezd el kifejlődni, a lélek szerkezetében nem változik, nincs neme és nem hoz létre utódokat.
Összegezve a lélek egy értő lény, melyet meghatároz a benne rejlő, értelem, érzelem, és képes impulzusok segítségével mozgatni az embert.
Hol van a lélek a testben? A lélek alapvetően a tobozmirigyhez kapcsolódik, de összeköttetésben áll a test egyéb részeivel. A lélek az érzelmek segítségével ösztönöz a változásra.
A lélek fejlődési útját tekintve az alapokról indul és begyűjti a fejlődéshez szükséges tapasztalatokat, ezt hívjuk fejlődőléleknek. Amennyiben a fejlődő lélek külön feladatot és támogatottságot kap a szellemi hierarchiától, akkor már teremtett lélekről beszélünk.
Mindkét lélektípus leszületik és fejlődik, de a fejlődő lélek lépésről-lépésre tanulja meg életfeldatát és gyűjti be azon keresztül az tapasztalatokat, majd eltárolja azokat. A teremtett lélek sokkal gyorsabb fejlődési úttal rendelkezik, mert már vagy rendelkezik egy adott fejlettséggel és egy speciális feladatra kerül kiválasztásra vagy feladatai és megélési sűrítettebbek, így emiatt nagyobb haladásra tehet szert, de könnyebben építhet újabb karma pontokat is. Mielőtt tovább mennénk a fejlődés megértésébe, meg kell értenünk a Tethán és Lélekszikra (szikra) fogalmakat.
Tethán aki a Teremtőből származó létező, aki nem ölthet fizikai testet, a szellemi hierarchia tagja. A tethánok a szellemi hierarchiában mesteri szinten vagy afelett helyezkednek el. Magas rezgésű entitások, emiatt nem tudnak bárhol megjelenni, így alkalmazkodniuk kell az adott létsíkok szabályaihoz. Földön való megnyilvánulásához szüksége van egy úgy nevezett Lélekszikrára. A lélekszikra fizikai formátumán keresztül tud tapasztalatot gyűjteni és fejlődni.
Lélekszikra (Szikra) egy tudat, lélek és szellem összessége, mely rendelkezik saját sorssal, amihez kapcsolódik a Tethán minőségének (egojának) min. 1%-a. A Tethán és a Szikra állandó összeköttetésben állnak, még ha ennek a Lélekszikra nincs is mindig tudatában.
Ego megkülönböztetünk tiszta és szennyezett egot. A tiszta ego, más szóval önvaló, mely tartalmazza egy entitás összes minőségét. A szennyezett ego, más szóval énvaló a földi életút során az emberi lény önmagáról helytelenül kialakított képe.
A lélek fejlődési útjához, az ego-n kívül szükségünk van még további elemre, például sorsprogram. A sorsprogramunk a lélek belsejében azaz a lélektudatban tárolódik. A sorsprogram valójában nem más, mint az életfeladatunk.
Az emberi lény életútja során a külső és belső környezetével kölcsönhatásba lép, és megtapasztalásai következtében elkezdi önmagát ezeken keresztül meghatározni, vagyis eltávolodik tiszta önvalójától. (például: egy diplomás nő vagyok)
A tiszta ego így szennyeződik. A fejlődésünk célja az, hogy megszabaduljunk a szennyeződéstől, hogy felszínre törhessen a tiszta ego.
A szennyezett ego, más néven emberi ego nem tud a lélektudatra hatni, de akadályozni tudja a fejlődésünket.
Fontos fejlődési állomás, hogy a szellem segítségével megteremtsük a kapcsolatot a lélektudatosságunkban lévő tartalmakkal, így támogatva élettapasztalataink megélését és megértését. Életfeladatunkat akkor láthatjuk el, ha a lélek képes változtatni és ezáltal fejlődni.
Az emberi lény felépítésén belül a tudat egy tároló egység, mely gondolatmeneteket, tapasztalatokat, összefüggéseket és következtetéseket tartalmaz. Több részre tagolódik: felszínes, köztes és mély tudat.
A szellem fontos összekötő egység, amely megteremti a test és lélek harmóniáját. Alap feladata, hogy a kapott információkat képekbe rendezze, értelmezze és felfedezze benne a hibákat, és azok javítási lehetőségeit. A szellem egyik sajátossága, hogy olvasni tud az önvalóból (ego), és a tudatból.
Más szemszögből megközelítve a lélek tudatból, szellemből és egoból épül fel. A lélek információkat tárol a megélések és tapasztalatok mentén. Egy utazó, mely a fizikai testen kívül is létezik más létsíkokon is. (transzfer lény). Képes olvasni a tudatban, ez nagyon fontos, hiszen itt tárolódik a valódi életfeladatunk.
A Tethánunk támogat bennünket földi életeinkben, rajtunk keresztül tapasztal, teszi feladatát, mi pedig az Ő segítségével fejlődünk.
Az emberi lélekszikra a megérzései, gondolatai és szellemének értelmező működése által fejlődik, és ezzel együtt fejlődik a lélekszikra felsőbb énje, Tethánja is. Mivel a Tethán és a Szikra folyamatos kapcsolatban áll egymással, ezért az általunk megélt élettapasztalatokat a Tethánunk is megéli, de ezt saját szintjén minősíti.
Hogyan is történik egy teremtett lélek leszületése és életfeladatának elvállalása?
A szellemi hierarchia szintjén megszületik egy idea vagy terv. Például annak eldöntése, hogy az egyenáram vagy a váltóáram szolgálja-e jobban a világot?
Ebben a feladatban egy Tethán fejlődési lehetőséget lát, így elvállalja a feladatot. A folyamat következő lépcsőjeként a szellemi hierarchiában a sors- és karmaíró nagyurak megírják a feladatot és rögzítik egy szerződésben. Ez a karma, vagy sorsfeladat.
Említettük korábban, hogy a Tethán nagyon magas energiarezgésű lény, így ahhoz, hogy a Földön megvalósítson valamit, szüksége van egy Lélekszikrára. Ezért kiválaszt vagy létrehoz egyet, aki rendelkezik már értelemmel, érzelemmel, impulzussal és tudattal, majd ehhez saját egójának egy részét is hozzáadja, ami befolyásolja a lélek tudatát és minőségét.
A Tethán által aláírt sorsfeladat beültetésre kerül a lélek sorsába. Így válik egy még testet nem öltött lélek egyéni tudatúvá és útra késszé, hogy beteljesítse az életfeladatát. A tanulási környezet jelen esetben a Föld, mint fejlődtető és tanító közeg.
A lélek leszületik a Földre az emberi tudatú lények közé, ahol a megkapott sorsot – jelen esetben, hogy mely áram szolgálja jobban a világot – meg kell élnie, és eközben eltárolni a megélésekből származó tudást.
A földi létezésünk célja tehát, hogy tudatosan fejlődjünk és a megszerzett tapasztalatokat begyűjtsük és megosszuk a Tethánunkkal és általa a Szellemi Hierarchiával is.
Te, aki megtaláltad az oldalunkat, bizonyára többféle filozófiával, vallási vagy tudományos elmélettel találkoztál már az emberiséget ősidők óta foglalkoztató kérdéssel kapcsolatosan, hogy vajon mi van „odakint” vagy „odafent”.
Mi van az emberi világon túl?
Bejegyzésünk célja a gondolataid, látásmódod tágítása e témában. Abból az ismeretanyagból adunk közre, amit a Mestereink tanítottak nekünk az emberi világon túli, ugyanakkor azt szervesen magába foglaló rendszerről, amit mi Szellemi Hierarchiának hívunk.
A Szellemi Hierarchia mibenlétének meghatározásához idézzük Rafael Arkangyal Nagyúr által 2020.06.08. napon leadott tanítást:
“Ember feletti szintek láthatatlan világban azt nevezhetjük már Szellemi Hierarchiának, mely lények a Teremtőből kiválasztott négy őselem minőség alattian jöttek létre egykoron. És ha így fentről lenézve számítod a hegység körvonalát, akkor már csak az lehet a megoldás, hogy te sem mész fel a fára csak úgy, hanem hogy megmászod annak csúcsait, de közben minden szinten megülepíted önmagad minőségbeli voltát.”
A Szellemi Hierarchia tehát –mint ahogy az elnevezés is mutatja- egy olyan hierarchikus (vagyis alá-fölérendeltségi viszonyokon, rangsoron alapuló) rendszer, amelynek csúcsán a Teremtő, alatta a belőle kiválasztott 4 őselem minőség, azok alatt pedig lények sokasága áll különböző szinteken a láthatatlan világban.
Az emberi lét szintje ennek a jóval tágabb rendszernek a részét képezi, mint látható, érzékelhető, fizikai (látszat) valóság, amelyet kozmosznak nevezünk. Pontosabban nevezhetnénk inkább mikrokozmosznak, hiszen az ember által érzékelhető világ a láthatatlan szellemi világ, a makrokozmosz mintájára jött létre, annak fizikai megtestesüléseként. Erre is utal Hermész Triszmegisztosz, amikor azt írja: „mint fent, úgy lent, mint bent, úgy kint”.
Ez a mindent magában foglaló makrokozmosz több lénynek, lénycsoportnak ad teret a létezésre. A mi tudásunk szerint a Szellemi Hierarchiában 46 milliárd lény kaszt, összesen 145 billiárd lény él az alapoktól a legfelsőbb énig.
Ahogy az idézett tanítás is utal erre, a teremtés folyamatát követve, fentről lefelé indulva találkozunk a 4 őselemmel vagy 4 alapminőséggel, amelyeket a Teremtő önmagából választott ki, a teremtés tanában már ismertetett módon.
A láthatatlan és látható világok fejlődésének végtelen folyamatában szervesen összekapcsolódó 4 őselemet a 4 fő arkangyal testesít meg: Michael, Uriel, Rafael és Gabriel Arkangyal Nagyurak. (A Szellemi Hierarchiában elfoglalt helyükhöz és rangjukhoz méltó megszólításuk minden esetben Arkangyal Nagyúr, írásban nagy kezdőbetűvel említve.)
A TŰZ elemet, mint alapminőséget Michael Arkangyal Nagyúr képviseli. A tűz a változtatás szimbóluma, mely kellő energiával lát el, ha haladni kell. De az egyensúly és várakozás, mely úgyszintén fontos, a többi elemhez kapcsolódik.
Elsősorban az Uriel Arkangyal Nagyúr által képviselt VÍZ elem az, mely megnyugvást ad, ha nem találod a kiutat egy adott helyzet megoldására.
Rafael Arkangyal Nagyúr a LEVEGŐ elem legfelsőbb képviselője. A levegő elem segítségével tudod megérteni és megélni, hogy ráláthass a fizikai sík korlátaira.
Gabriel Arkangyal Nagyúrhoz tartozik a FÖLD elem, mely a fizikai síkot irányítja.
„Az egyensúly, a továbbhaladás szükségessége mind a négy őselem kapcsán manifesztálódik, melyet az adeptus (jelentése tanítvány, a szerk.) kellő tudásával, azt használva tudja a javára fordítani. A cél az isteni minőség, tudás, bölcsesség megközelítése, és amennyiben megfelelő módon el van vetve benned a vágy, hogy ezt el is érd, akkor tudsz sikeres inkarnációs ciklust zárni.” (Részlet Michael Arkangyal Nagyúr 2020.07.10. napi tanításából.)
A Szellemi Hierarchia csúcsához tartozik még Satanel Nagyúr, akit a Teremtő a négy őselem létrehozásával egyidejűleg teremtett, valamint a legmagasabb szintű tudat, Annotius Nagyúr, akit később, a Satanel nagyúri minőség ellenpólusaként, a rend és egyensúly fenntartása érdekében hozott létre. Jelenleg Annotius Nagyúr a Teremtő alatti hierarchia legfelső csúcsán lévő nagyúri minőség.
Elemezzük tovább az idézett tanítás sorait!
„És ha így fentről lenézve számítod a hegység körvonalát, akkor már csak az lehet a megoldás, hogy te sem mész fel a fára csak úgy, hanem hogy megmászod annak csúcsait, de közben minden szinten megülepíted önmagad minőségbeli voltát.”
A fejlődési utat egy hegyre vagy fára való felmászáshoz hasonlítja a Nagyúr, amikor ágról ágra, lépésről lépésre juthatsz csak feljebb és nem ugorhatsz át egyetlen szintet sem. A felfelé vezető út minden szintjén végig kell menni, minden egyes szinten begyűjteni a tapasztalatokat, amelyeket feldolgozva és a lényeget magunkévá téve válhatunk egyre magasabb minőségű önmagunkká.
Jobb esetben így halad felfelé a(z emberi) lélek a fejlődése útján. A Szellemi Hierarchia láthatatlan hegysége a lélek fejlődési útjának keretrendszerét adja meg, amelyen belül az emberi, fizikai világ csak az egyik a sok-sok szint közül, amelyen a fejlődő lélek áthalad.
További részlet a Rafael Arkangyal Nagyúr által 2020.06.08. napon közvetített tanításból:
„Mindenekfelett a létezés gyökere fakadna már szellemi felosztásból, melyre nézve ti magatok emberek is gondolhatjátok, hogy nem véletlenszerű kiválasztottisággal vannak a szintek megállapítva sem, hanem olyan tagozódás, mely az Univerzum valóságát adja meg ti emberek számára és rajtatok kívül lévő jobban felszerelt lakhelyeken élőek számára is.”
A tanítás itt arról beszél, hogy az Univerzumban, a teremtett világban rend, rendszer, tervezettség van, amelyben nincsenek véletlenek, hiszen mindennek, embernek és más létezőknek is, megvan a maga helye.
Folytassuk tovább a Szellemi Hierarchia piramisának alábontását!
A 4 Főangyal alattian két hierarchikus vonalat különíthetünk el, az ún. Mesterek és az Arkangyalok vonalát.
Az utóbbi szálon az Arkangyalok sorakoznak, akik a Szellemi Hierarchia bármely felső szintjén jelen lévő, a legmagasabb energia minőségeket, mintázatokat képviselő entitások a létezésben. A Mesterek vonalán több rétegű a tagozódás. Fentről lefelé haladva ide soroljuk a Nagyurak szintjeit. Az Élet és az Alku és még több száz Nagyúr található a hierarchia magaslatán. Alattuk a Sors Nagyurai, akik írják sorsod el nem dönthető részét. Lentebb a Karma Nagyurai, akik életed szálait kötik a neked rendelt karma pontokhoz, amiket ők írnak. Az Akasha írók találhatók a következő szinten, akik minden elhangzott szót, eseményt jegyeznek az Akasha krónikákban. Alattuk a Rendszer Urak vannak, akiknek kötelessége a Yin-Yang harmóniát fenntartani a kozmoszban. A Rendszer Urak alatti fokozat a Tan Író Nagyurak szintje, akik tanítanak is egyben. Alattuk helyezkednek el a Mesteri Nagyurak, majd a Mesterek, akik egyrészt kiemelt feladatokkal rendelkezhetnek, mint pl. kapcsolatokért felelős vagy tanító Mesterek, de lehetnek átlagosnak mondható, vagyis külön feladatkört nem kapó Mesterek is. Az Angyalok szintjén összeolvad e két szál, lentebb az elementálok, majd az emberi lény szintje következik. Az embernél alacsonyabb szinten helyezkednek el az állatok, alattuk a szellemek. Ez alatt már nem részletezzük a tagozódást. Az alapokon már csak olyan tudás és képesség nélküli lényeket találunk, akik energiákból élnek, és elsősorban az egyensúly fenntartása indokolja a létezésüket a teremtett világban.
Rafael Arkangyal Nagyúr így folytatja tanítását:
„Szellemi Hierarchia vágyakozástól mentesen kerülhet előtérbe tenálad, ha nem lépsz olyan mezőbe, melyre utad során te sem kerülhettél volna, ha nem vagy azonos azzal az éteri minőségeddel már, mellyel még mi innen tekinthetünk odalenti állományokra is. Hogy tehát azt takarná már ez a mondás, hogy mely rendszerbe tervezve lehetnek földöntúli entitásaink, és azok is, melyek még emberinél feljebb lévő szférákba tartoznak. És ezt a rendszert nevezném én Szellemi Hierarchiának, melynek köze a földi létezés 3 dimenziójában pusztán csak olyan áthatással létezik, mely már a Tethán és szikrája közötti viszonyból fakad.
De ők, kik nem jöhetnek le ebbe a térbe, mert formátumuk és tartalmuk sem engedi ezt az összesűrűsödést, azok tudhatják jobban, hogy hierarchia vonalában már nem elégséges a sík terep, hanem inkább olyan egymásra épülő rendszerek sokasodnának egymás felettien, melynél a ráhatás az mindig föntről érkezik és alsóbb szintekre irányítva hordozza meg magát.
És ez már csak nem a demokrácia lenne minden koron, hanem egy olyan rendszer szemléletiség, amellyel az Univerzum lényei is helyt kaptak önmaguk számára Teremtő rendszerében immár.”
A tanítás szerint a Szellemi Hierarchia tervezetten felépülő rendszere magában foglalja az emberi, a földöntúli (vagyis az emberivel azonos hierarchia szinten lévő, ugyanakkor más párhuzamos síkhoz tartozó), valamint az emberi sík feletti szférákat is.
A Szellemi Hierarchia a Tethán és szikrája közötti kapcsolat révén jelenik meg a földi síkon.
Mi, emberi lények már csak akkor és abban az állapotban kerülhetünk a Szellemi Hierarchia felsőbb szintjére, ha és amikor a földi vágyaktól mentessé válunk, hiszen a vágy csak a fizikai szinten jelenik meg, azon túl már nincs szerepe.
Miért beszél a Nagyúr a Szellemi Hierarchia kapcsán a vágyról?
A létezés, és így a földi élet végső célja is a fejlődés, melynek kereteit és a bejárható utakat a Szellemi Hierarchia alá-fölérendeltségi rendszere határozza meg.
Az előbbre jutás itt a földi síkon csak megtapasztalások útján valósulhat meg.
A vágy az a mozgató erő, amellyel a lélek (felsőbb én, Tethán) ösztönözni tudja az emberi lényt a megélések, megtapasztalások „begyűjtésére”, amelyből a valódi tudás, vagyis a fejlődés származik. A vágynak ezért kulcsszerepe van a fizikai síkon való létezésben és a lélek evolúciójában. A fejlődés ugyanakkor túlmutat az adott síkon, mert amikor onnan már begyűjtöttünk minden tudást, a következő szintre emelkedhetünk. Olyan ez, mint az iskolában. Amikor tudom már az 5. osztály leckéit, a 6-dikba léphetek, azzal az „apró” különbséggel, hogy a létezésben nincs pardon, csak kitűnő bizonyítvánnyal engednek tovább.
A Szellemi Hierarchia rendszerében „a ráhatás az mindig föntről érkezik és alsóbb szintekre irányítva hordozza meg magát”. Vagyis nem beszélhetünk emberi fogalmak szerinti demokráciáról, hiszen ebben az értelemben nincs sem népuralom, sem egyenjogúság a rendszerben. Az alacsonyabb szinteken lévőknek minden esetben csak a szintjüknek megfelelő, korlátozott joga és lehetősége van a felsőbb szintekre hatást kifejteni és a „nagy egészbe” beleszólni.
Ugyanakkor az Univerzum törvényei által érvényesül a „rendszer szemléletiség”, hiszen azok minden lényre, lénycsoportra egyformán érvényesek. Így nem fordulhat elő, hogy az egyéni előnyökkel szemben az Egész hátrányt szenvedjen, mint ahogy az emberi demokráciákban ez gyakran megesik. Vagyis a törvények biztosítják azt, hogy „az Univerzum lényei is helyt kaptak önmaguk számára Teremtő rendszerében immár”.
Végül egy tanács a Nagyúrtól, amely elfogadásra és alázatra int:
„Ne vitázz azokkal, akik náladnál magasabb szintről néznek lefelé és fogják kezedet a te fejlődésed útján! Vagyis hát azért lennének ezek a fokozatok, hogy mindent átfogó rendszerébe lépve lehessen a lélek, és hogy nem számítana odafentről sem olybá az egymás alattiság, hogy az ne lenne attól még egyenlőképp mérlegelve Teremtőd általian. Csak hát más szereppel tévedt oda az emberiség, hogy még most sem foghatja fel, hogy mibe is van igazán.”
Emberként nem látunk, nem láthatunk feljebb a saját szintünknél. De ettől még nem vagyunk sem kevesebbek, sem többek, mint más létezők, hisz –ahogy a Nagyúr is mondja- „nem számítana odafentről sem olybá az egymás alattiság, hogy az ne lenne attól még egyenlőképp mérlegelve Teremtőd általian”.
Gondoljunk csak bele! Ahhoz, hogy egy repülőgép biztonságosan tudjon repülni, a szárnyakon túl szükség van még sok-sok apró alkatrészre is, amelyek mindegyikének megvan a maga szerepe a nagy egészben.
Melyiknek van nagyobb hatása a gép biztonságos működésére? Valószínűleg a szárnynak, ugyanakkor azokat a kis csavarokat sem lenne jó eltávolítani, amelyek a fékszárnyakat rögzítik.
Valahogy így van ez a Szellemi Hierarchia rendszerében is.
Amit emberként tehetünk, hogy alázattal elfogadjuk a helyünket a Teremtő Univerzumában, legjobb tudásunk szerint betöltjük a ránk osztott szerepet, és megerősítjük a hitünket abban, hogy a Mindenség értünk is létezik, azért, hogy tapasztalni, tanulni és ezáltal emelkedni tudjunk.
