Szellemi Hierarchia

Kedves Barátunk!

Te, aki megtaláltad az oldalunkat, bizonyára többféle filozófiával, vallási vagy tudományos elmélettel találkoztál már az emberiséget ősidők óta foglalkoztató kérdéssel kapcsolatosan, hogy vajon mi van „odakint” vagy „odafent”.

Mi van az emberi világon túl?

Bejegyzésünk célja a gondolataid, látásmódod tágítása e témában. Abból az ismeretanyagból adunk közre, amit a Mestereink tanítottak nekünk az emberi világon túli, ugyanakkor azt szervesen magába foglaló rendszerről, amit mi Szellemi Hierarchiának hívunk.

A Szellemi Hierarchia mibenlétének meghatározásához idézzük Rafael Arkangyal Nagyúr által 2020.06.08. napon leadott tanítást:

“Ember feletti szintek láthatatlan világban azt nevezhetjük már Szellemi Hierarchiának, mely lények a Teremtőből kiválasztott négy őselem minőség alattian jöttek létre egykoron. És ha így fentről lenézve számítod a hegység körvonalát, akkor már csak az lehet a megoldás, hogy te sem mész fel a fára csak úgy, hanem hogy megmászod annak csúcsait, de közben minden szinten megülepíted önmagad minőségbeli voltát.”

A Szellemi Hierarchia tehát, – mint ahogy az elnevezés is mutatja – egy olyan hierarchikus vagyis alá-fölérendeltségi viszonyokon, rangsoron alapuló rendszer, amelynek csúcsán a Teremtő, alatta a belőle kiválasztott 4 őselem minőség, azok alatt pedig lények sokasága áll különböző szinteken a láthatatlan világban.

Hermész Triszmegisztosz írja: „amint fent, úgy lent, amint bent, úgy kint”. Az ember által érzékelhető fizikai világ, – a mikrokozmosz, – a láthatatlan szellemi világ, a makrokozmosz mintájára jött létre, annak fizikai megtestesüléseként.

Ez a mindent magában foglaló makrokozmosz több lénynek, lénycsoportnak ad teret a létezésre. A Szellemi Hierarchiában több, mint 45 milliárd lény kaszt és több mint 145 billiárd lény létezik az alapoktól a legfelsőbb énig. Ahogy a világmindenségünk tágul, úgy ezen számok is folyamatosan nőnek.

A teremtés folyamatát követve, fentről lefelé indulva találkozunk a 4 őselemmel vagy 4 alapminőséggel, amelyeket a Teremtő önmagából választott ki, a teremtés tanában már ismertetett módon.

A láthatatlan és látható világok fejlődésének végtelen folyamatában szervesen összekapcsolódó 4 őselemet a 4 fő arkangyal testesít meg: Michael, Uriel, Rafael és Gabriel Arkangyal Nagyurak. A Szellemi Hierarchiában elfoglalt helyükhöz és rangjukhoz méltó megszólításuk minden esetben Arkangyal Nagyúr.

A TŰZ elemet, mint alapminőséget Michael Arkangyal Nagyúr képviseli. A tűz a változtatás szimbóluma, mely kellő energiával lát el, ha haladni kell. De az egyensúly és várakozás, mely úgyszintén fontos, a többi elemhez kapcsolódik.

Elsősorban az Uriel Arkangyal Nagyúr által képviselt VÍZ elem az, mely megnyugvást ad, ha nem találod a kiutat egy adott helyzet megoldására.

Rafael Arkangyal Nagyúr a LEVEGŐ elem legfelsőbb képviselője. A levegő elem segítségével tudod megérteni és megélni, hogy ráláthass a fizikai sík korlátaira.

Gabriel Arkangyal Nagyúrhoz tartozik a FÖLD elem, mely a fizikai síkot irányítja. A föld elem a gyakorlatiasságot, valóságtudatot, a hétköznapokban történő helytállást jelenti az életünkben. Keretbe foglalja a másik három elem működését.

A Szellemi Hierarchia csúcsához tartozik még Satanel Nagyúr, akit a Teremtő a négy őselem létrehozásával egyidejűleg teremtett, valamint a legmagasabb szintű tudat, Annotius Nagyúr, akit később, a Satanel nagyúri minőség ellenpólusaként, a rend és egyensúly fenntartása érdekében hozott létre. Jelenleg Annotius Nagyúr a Teremtő alatti hierarchia legfelső csúcsán lévő nagyúri minőség.

Elemezzük tovább az idézett tanítás sorait!

Rafael Arkangyal Nagyúr így folytatja tanítását:

„És ha így fentről lenézve számítod a hegység körvonalát, akkor már csak az lehet a megoldás, hogy te sem mész fel a fára csak úgy, hanem hogy megmászod annak csúcsait, de közben minden szinten megülepíted önmagad minőségbeli voltát.”

A fejlődési utat egy hegyre vagy fára való felmászáshoz hasonlítja a Nagyúr, amikor ágról ágra, lépésről lépésre juthatsz csak feljebb és nem ugorhatsz át egyetlen szintet sem. A felfelé vezető út minden szintjén végig kell menni, minden egyes szinten begyűjteni a tapasztalatokat, amelyeket feldolgozva és a lényeget magunkévá téve válhatunk egyre magasabb minőségű önmagunkká. Így haladhat felfelé a lélek a fejlődése útján. A Szellemi Hierarchia a lélek fejlődési útjának keretrendszerét adja meg, amelyen belül az emberi, fizikai világ csak az egyik a sok-sok szint közül, amelyen a fejlődő lélek áthalad.

További részlet a Rafael Arkangyal Nagyúr által 2020.06.08. napon közvetített tanításból:

„Mindenekfelett a létezés gyökere fakadna már szellemi felosztásból, melyre nézve ti magatok emberek is gondolhatjátok, hogy nem véletlenszerű kiválasztottisággal vannak a szintek megállapítva sem, hanem olyan tagozódás, mely az Univerzum valóságát adja meg ti emberek számára és rajtatok kívül lévő jobban felszerelt lakhelyeken élőek számára is.”

A tanítás itt arról beszél, hogy az Univerzumban, a teremtett világban rend, rendszer, tervezettség van, amelyben nincsenek véletlenek, hiszen minden létezőnek megvan a maga helye.

Folytassuk tovább a Szellemi Hierarchia piramisának részletezését!

A négy Arkangyal Nagyúr alatt két hierarchikus ágat különíthetünk el, az ún. Mesterek és a további Arkangyalok csoportját.

A további Arkangyalok a Szellemi Hierarchia bármely felső szintjén jelenlévő, a legmagasabb energia minőségeket, mintázatokat képviselő entitások a létezésben.
A Mesterek csoportjában több rétegű a tagozódás. Fentről lefelé haladva ide soroljuk a Nagyurak szintjeit. Az Élet és az Alku és még több száz Nagyúr található a hierarchia magaslatán.
Alattuk a Sors Nagyurai, akik írják sorsod el nem dönthető részét.
Lentebb a Karma Nagyurai, akik életed szálait kötik a neked rendelt karma pontokhoz, amiket ők írnak.
Az Akasha írók találhatók a következő szinten, akik minden elhangzott szót, eseményt jegyeznek az Akasha krónikákban.
Alattuk a Rendszer Urak vannak, akiknek kötelessége a Yin-Yang harmóniát fenntartani a kozmoszban.
A Rendszer Urak alatti fokozat a Tan Író Nagyurak szintje, akik tanítanak is egyben.
Alattuk helyezkednek el a Mesteri Nagyurak, majd a Mesterek, akik egyrészt kiemelt feladatokkal rendelkezhetnek, mint pl. kapcsolatokért felelős vagy tanító Mesterek, de lehetnek átlagosnak mondható, vagyis külön feladatkör nélküli Mesterek is.
Az Angyalok szintjén összeolvad a két szál, a hierarchiában az elementálok, majd az emberi lény szintje következik.
Az embernél alacsonyabb szinten helyezkednek el az állatok, alattuk a szellemek.
Ez alatt már nem részletezzük a tagozódást. Az alapokon már csak olyan tudás és képesség nélküli lényeket találunk, akik energiákból élnek, és elsősorban az egyensúly fenntartása indokolja a létezésüket a teremtett világban.

Rafael Arkangyal Nagyúr így folytatja tanítását:

„Szellemi Hierarchia vágyakozástól mentesen kerülhet előtérbe tenálad, ha nem lépsz olyan mezőbe, melyre utad során te sem kerülhettél volna, ha nem vagy azonos azzal az éteri minőségeddel már, mellyel még mi innen tekinthetünk odalenti állományokra is.

Hogy tehát azt takarná már ez a mondás, hogy mely rendszerbe tervezve lehetnek földöntúli entitásaink, és azok is, melyek még emberinél feljebb lévő szférákba tartoznak. És ezt a rendszert nevezném én Szellemi Hierarchiának, melynek köze a földi létezés 3 dimenziójában pusztán csak olyan áthatással létezik, mely már a Tethán és szikrája közötti viszonyból fakad.

De ők, kik nem jöhetnek le ebbe a térbe, mert formátumuk és tartalmuk sem engedi ezt az összesűrűsödést, azok tudhatják jobban, hogy hierarchia vonalában már nem elégséges a sík terep, hanem inkább olyan egymásra épülő rendszerek sokasodnának egymás felettien, melynél a ráhatás az mindig föntről érkezik és alsóbb szintekre irányítva hordozza meg magát.

És ez már csak nem a demokrácia lenne minden koron, hanem egy olyan rendszer szemléletiség, amellyel az Univerzum lényei is helyt kaptak önmaguk számára Teremtő rendszerében immár.”

A tanítás szerint a Szellemi Hierarchia tervezetten felépülő rendszere magában foglalja az emberi, a földöntúli (vagyis az emberivel azonos hierarchia szinten lévő, ugyanakkor más párhuzamos síkhoz tartozó), valamint az emberi sík feletti szférákat is.

A Szellemi Hierarchia a Tethán és szikrája közötti kapcsolat révén jelenik meg a földi síkon.

Mi, emberi lények már csak akkor és abban az állapotban kerülhetünk a Szellemi Hierarchia felsőbb szintjére, ha és amikor a földi vágyaktól mentessé válunk, hiszen a vágy csak a fizikai szinten jelenik meg, azon túl már nincs szerepe.

Miért beszél a Nagyúr a Szellemi Hierarchia kapcsán a vágyról?

A létezés, és így a földi élet végső célja is a fejlődés, melynek kereteit és a bejárható utakat a Szellemi Hierarchia alá-fölérendeltségi rendszere határozza meg.

Az előbbre jutás itt a földi síkon csak megtapasztalások útján valósulhat meg.

A vágy az a mozgató erő, amellyel a lélek (felsőbb én, Tethán) ösztönözni tudja az emberi lényt a megélések, megtapasztalások „begyűjtésére”, amelyből a valódi tudás, vagyis a fejlődés származik. A vágynak ezért kulcsszerepe van a fizikai síkon való létezésben és a lélek evolúciójában. A fejlődés ugyanakkor túlmutat az adott síkon, mert amikor onnan már begyűjtöttünk minden tudást, a következő szintre emelkedhetünk. Olyan ez, mint az iskolában. Amikor tudom már az 5. osztály leckéit, a 6-dikba léphetek, azzal az „apró” különbséggel, hogy a létezésben nincs pardon, csak kitűnő bizonyítvánnyal engednek tovább.

A Szellemi Hierarchia rendszerében „a ráhatás az mindig föntről érkezik és alsóbb szintekre irányítva hordozza meg magát”. Vagyis nem beszélhetünk emberi fogalmak szerinti demokráciáról, hiszen ebben az értelemben nincs sem népuralom, sem egyenjogúság a rendszerben. Az alacsonyabb szinteken lévőknek minden esetben csak a szintjüknek megfelelő, korlátozott joga és lehetősége van a felsőbb szintekre hatást kifejteni és a „nagy egészbe” beleszólni.

Ugyanakkor az Univerzum törvényei által érvényesül a „rendszer szemléletiség”, hiszen azok minden lényre, lénycsoportra egyformán érvényesek. Így nem fordulhat elő, hogy az egyéni előnyökkel szemben az Egész hátrányt szenvedjen, mint ahogy az emberi demokráciákban ez gyakran megesik. Vagyis a törvények biztosítják azt, hogy „az Univerzum lényei is helyt kaptak önmaguk számára Teremtő rendszerében immár”.

Végül egy tanács a Nagyúrtól, amely elfogadásra és alázatra int:

„Ne vitázz azokkal, akik náladnál magasabb szintről néznek lefelé és fogják kezedet a te fejlődésed útján! Vagyis hát azért lennének ezek a fokozatok, hogy mindent átfogó rendszerébe lépve lehessen a lélek, és hogy nem számítana odafentről sem olybá az egymás alattiság, hogy az ne lenne attól még egyenlőképp mérlegelve Teremtőd általian. Csak hát más szereppel tévedt oda az emberiség, hogy még most sem foghatja fel, hogy mibe is van igazán.”

Emberként nem látunk, nem láthatunk feljebb a saját szintünknél. De ettől még nem vagyunk sem kevesebbek, sem többek, mint más létezők, hisz –ahogy a Nagyúr is mondja- „nem számítana odafentről sem olybá az egymás alattiság, hogy az ne lenne attól még egyenlőképp mérlegelve Teremtőd általian”.

Gondoljunk csak bele! Ahhoz, hogy egy repülőgép biztonságosan tudjon repülni, a szárnyakon túl szükség van még sok-sok apró alkatrészre is, amelyek mindegyikének megvan a maga szerepe a nagy egészben.

Melyiknek van nagyobb hatása a gép biztonságos működésére? Valószínűleg a szárnynak, ugyanakkor azokat a kis csavarokat sem lenne jó eltávolítani, amelyek a fékszárnyakat rögzítik.

Valahogy így van ez a Szellemi Hierarchia rendszerében is.

Amit emberként tehetünk, hogy alázattal elfogadjuk a helyünket a Teremtő Univerzumában, legjobb tudásunk szerint betöltjük a ránk osztott szerepet, és megerősítjük a hitünket abban, hogy a Mindenség értünk is létezik, azért, hogy tapasztalni, tanulni és ezáltal emelkedni tudjunk.

Boldog Napokat! A lelkeink találkozni fognak!

A Teremtés

Tanítássorozatunk elkészítésekor egyértelmű volt, hogy a Teremtés témakörével kezdjük el. Ez a kulcs a földi létünk megértéséhez. A Teremtés megértése nélkül, a fejlődésünk olyan lenne, mintha egy házat alapok nélkül kezdenénk el építeni.

Sorozatunk bevezetőjéhez segítséget kértünk a Szellemi Hierarchia entitásaitól. Kérünk, mindenkit, hogy az általunk képviselt nézőpontot rugalmasan kezelje és nyisson tiszta lapot ebben a témában.

Fontos, hogy tudjuk elfogadni, hogy mi, emberi testbe leszületett lelkek nem vagyunk tökéletesek! A tökéletesedés és fejlődés a legfőbb célja fizikai leszületésünknek. Ezért a Teremtés megértése sem történhet meg teljes mértékben az emberi elme felfogóképességével.

Erre a tényre a szellemi entitások a következőképpen hívták fel a figyelmet:

„Noha mindenkoron üdvözítő egy ilyen felemelő érzésről és cselekedetről, mint a teremtés beszélni, meglehetősen bonyolult azt kellően helyretenni, hiszen a síkok közötti különbség és azoknak az értelmezése emberi aggyal megmagyarázhatatlannak tűnhet.”

Tudnotok kell, hogy mekkora áldás számunkra, az, hogy magyar nyelven tudjuk
megfogalmazni (meg-fogni) ezeket a tanokat az ért-elem-ünk segítségével, mivel a jelenlegi világ egyik, ha nem a legősibb nyelvén tudjuk ezeket átadni.

Kezdetek kezdetén nem volt más csak a rendszertelenség, amit más szóval őskáosznak hívunk. Ez a rendszertelenség olyan volt, hogy semmilyen jelzővel sem lehetett minősíteni, mert a minősítés már egy rendezett tulajdonságot jelölt volna. A tiszta lehetségesség mezején elindulva, a rendszertelenségben egyszer csak bekövetkezik egy olyan állapot, ami egyfajta rendezettséget takar. Ez meg is történt, amikor az első lény öntudatra ébredt. Benne már rend uralkodott, ezért szerette volna magát jobban megismerni. Mivel senki és semmi nem létezett körülötte, ezért magát nem tudta értelmezni, mert nem volt viszonyítási pontja.

Ezen a helyzeten úgy tudott változtatni, ha egy külső viszonyítási pontból tud önmagára tekinteni, ezért megteremtett és létrehozott több önmagán kívüli rendezett, tudatra ébredt lényt. Megsokszorozta a magában lévő rendet, így létrehozott egy rendszert. A rend létre jött, ezt hívjuk Lét-nek és azt, aki ezt megteremtette Teremtőnek. A Teremtő által létrehozott rendezett lényeket, akik szintén tudatra ébredtek, mert a Teremtőből valók voltak, hívjuk entitásoknak, magyarul létezőknek.

Mivel a Teremtő önmagából kiindulva teremtett, ezért mág-iát gyakorolt. A teremtés volt az első mágikus tett. A mágia, a teremtői rend általi erők uralása, mely teremtői rend uralkodik a teljes létben, mivel a Teremtőből való.

A Teremtő különféle szempontokból szerette volna megtapasztalni saját magát, ezért a magából létrehozott lételemek, entitások nem egyformák, hanem különbözőek voltak, amelyek mindegyike a Teremtő egy tiszta minőségét hordozta. Őket nevezzük Arkangyaloknak.

A Teremtő a teremtés folytatását az általa teremtett lények segítségével végezte tovább, kiknek megadta a teremtői tudást. Itt kell megemlíteni egy szót: a logoszt, ezt a szót a Biblia is használja. Jelentése: ige, hang, de mi hívjuk inkább ért-elemnek, tudatos, rendezett energia rezgésnek. Ezt a Teremtő és később az általa teremtett lények bocsátották ki, minek következtében megváltozott általa az energia szerkezete és rezgése. Ezt az energiát a Földön legtöbbször hangként említik a leíratok, mert a fizikai síkon így tudunk leginkább rendezett energia rezgést kelteni. A Teremtő 144 angyalt teremtett, ezt úgy hívjuk a könnyebb érthetőség kedvéért, hogy ők 144 hanggal kaptak létet a Teremtőben.

A lét az a mindenség. Minden, ami van, a létben létezik. A tudati lét nem feltétlen takarja a testben létet. A tudat és a szellem jelenléte egyszerre, egy bizonyos energia mintázat, egy entitás, amely a létben létezik, teste maga az energia, a lény vagy létező. A létbe fektetett létesített lét pedig egy olyan teremtett anyagi világ, ahol anyagi értelemben is megtapasztalások jöhetnek létre. A mi esetünkben ez a Föld!

Mivel a Teremtő létrehozott egy rendszert, a létet, ezért minden, ami a létben van, az a Teremtőben zajlik, mert a Teremtő a teljes létezést átható lény. Fontos, hogy a Teremtőt ne fizikai testben, akár emberi formájú lényként képzeljük el! Inkább energia halmaz, vagy ha formaként szeretnék rá gondolni, akkor gömbként képzeljük el, mert a gömb energetikailag a legstabilabb forma. Az emberi test csak egy lélekruha, amit a lélek magára ölt, hogy ebben a létben létesített létben, azaz a Földön létezni tudjon és tapasztalatot gyűjtsön.

A földi teremtés folyamatának csak a legvégén jelent meg az ember, mikor a környezet már létezett. A Teremtő a földi élőlényeket különféle tulajdonságokkal ruházta fel, melyeket később tovább boncolgatunk.

A Teremtő biztosítani akarta az emberek és más földi lények számára a választás lehetőségét. A választás, „szabad akarat”, lehetőséget teremt, hogy úgy érezzük, a döntés a mi kezünkben van és a döntéseink által nagyobb fejlődési lehetőség biztosított számunkra. Valószínűsíthetjük, hogy a Föld az eredeti isteni terv szerint nem olyan lett volna, mint most. Ezt a változtatást pont a szabad akarat megléte tette lehetővé. A Teremtő úgy döntött, hogy a fizikai világot két pólusra osztja. Ily módon az egységből két-ségbe estünk. Így került sor az egységnek a nemekre való szakadására az ember esetében is.

A Földön megjelent a dualista világnézet a két pólus kialakulása miatt. A kínaiak Yin és Yang energiákra bontják, létezik nappal és éjszaka, sok ember jó és rosszként értelmezi a világot. Még az isteni minőség is két pólusra osztottként él a köztudatban (Teremtő vs Sátán), amely egy téves következtetés.
Az ember befolyásolható, és a nézőpontok szerint a dolgok megítélése nagyon eltérhet egymástól. De hát pont ez a földi tapasztalatgyűjtés egyik lényeges eleme. Ennek megértetéséhez példával élnék. Mint elhangzott a földi felfogásban az isteni minőség is két pólusra szakadt. Ez nem igaz, de a legtöbb ember így gondolja.
A Teremtőt folyamatosan Uramnak szólítják és férfiként ábrázolják (pl. Michelangelo festménye a Sixtusi kápolnában – Ádám teremtése), holott a Teremtő nem lehet csak férfi, mert minden a Teremtőben zajlik, ezért ebben az esetben nem létezne benne női minőség!

Ez származhat az angolok Biblia fordításából, ahol nemekre bontott a nyelvezet és ily módon férfiként „He”-ként hivatkoznak rá. Itt megemlíteném, hogy a magyar nyelv sokkal régebbi és magyarul az Isten vagy Teremtő nem nemesít női vagy férfi minőséget. A római kereszténység bevezetésének idején, a Kárpát medencében már létezett keresztény nézőpont. Ez a Yotengrit, az ősi rábaközi sámán-táltos tudás, amelyet Büün vallásnak is hívnak. A Yotengrit a női teremtői minőséget Homlokán Holddal ékes Ukkó Földisten Anyának, míg a férfi minőséget Naporcájú Gonüz Égisten Atyának hívja. I. István által bevezetett római kereszténység szembement az addig létező világszemlélettel és tűzzel-vassal kiirtotta a régi hagyományt, Gonüz Isten Atyánkból lett a mai gonosz kifejezésünk, a Büün vallásból a bűn, bűnös, aki a régi Büün vallásban hivő embert jelentett. a női teremtői minőségből, akit Boldogasszonyként vagy Babba Máriaként is szoktunk említeni, lett a negatív kicsengésű vasorrú bába kifejezés, amely eredetileg egy ormon (orrú) elhelyezett Boldogasszony szobrot vagy műalkotást jelentett. Ezek csak példák, hogy az ember milyen sokféleképpen ítél meg egy adott helyzetet, mindig az éppen aktuális életszemléletének megfelelően.

Hogy kicsit jobban megérthessük ezt a két pólusú világot és annak létrejöttét, ejtenünk kell néhány szót Satanael-ről, a Teremtő első teremtményéről, akit még Lucifernek is hívnak, és akit ma már csak Sátán-ként emlegetnek.

A következő részlet Michael Arkangyal Nagyúr tanításából fakad, mely csatornázás eredményeként került hozzánk:

“Hogy a teremtésről kérdezel, hát ott voltam szinte a legelején, mikor a Teremtőből megminősülhettem és felfedezhettem fényem, erőm, energiám. Tudatom hajnalán még csak szárnyaimat bontogattam, éreztem, hogy dolgom van e világban és segítenem kell a Teremtőt, majd később teremtett társaimat. a teremtés entitásai között feszültség keletkezett.

Ezen feszültség okozói ti emberek voltatok, hogy tudjátok, hogy hogyan képviselhetitek a teremtői minőséget. Ennek a lehetősége el lett vetve bennetek magokban, a mag tudás szárba szökkent, és mi feladatul kaptuk a titeket való felügyelést és segítést.

De minekutána, mi Isten teremtményei különbözünk egymástól, ezért ez a fajta megközelítésben nem minden entitás osztozott. A tudatosodás lehetősége biztosított szabad választás lehetőséget, mellyel Satanael is élt. Döntései alapján elvállalt egy olyan utat, mely eltávolította Őt a Teremtőtől. A lehetőség számára is adott volt, hogy együttműködjön velünk s a többiekkel, de Ő nem ezt az utat választotta. Úgy érezte, hogy a teremtés adta lehetőségben jobban ki tud bontakozni, ha általa megélt ideák megvalósításán munkálkodik. Ezért hátat fordított a Teremtőnek és társai segítségével elkezdte saját világát kiépíteni.

Mivel a Teremtő minőségében benne lakozott a választás lehetősége is, ezáltal ez a lehetőség gyökereiben nem lett elszakítva, mert a Teremtő rájött, hogy egy másik minőség megjelenítése az embereknek fejlődési lehetőséget ad. Mégis az egységes megnyilvánulás mezején Neki nem lehetett többé maradása az isteni szférákban, ezért társaival együtt ezt el kellett hagynia. A nézet változás, a másik pólus megjelenítése feszültséget szított, mely feszültség az Isteni minőségű világba is átgyűrűzött és ezt a Teremtő nem engedhette. Ezért utasított engem, hogy űzzem ki Őt ezekből a szférákból, és hogy Földre kényszerítsem, mely legyen az Ő és az Őt követő entitások további lakhelye.

Harcunk, összecsapásunk, első alkalommal már az elején megpecsételődött, minekutána lehetőségeimben korlátozottan nem tudtam a megfelelő módon képviselni az isteni minőség elvárásait. Bár a csatában, több lehetőség adódott volna, ezt a csatát akár meg is lehetett volna fordítani, de az erők felosztása nem tette lehetővé. Várakozásaim lehetőségeit felülbírálva kértem a Teremtőt, hogy biztosítson egyforma lehetőségeket mindkettőnk számára, hogy ezt a harcot egyenlő módon dönthessünk el képességeinkben, tudásunkban, elhivatottságunkban.

A Teremtő áldásával felruházva és az Ő energiáival megerősítve másodjára diadalra vittem elképzeléseit. Satanael ezáltal a Földre került, ahol megkapta a lehetőséget, hogy a saját világát megvalósíthassa. A dualista életszemlélet pólusai, mint két feszültség a földi világok meghatározó erőivé nőtték ki magukat. A fejlődésnek eme pólusai az emberiséget döntésre késztetik, hogy valamilyen irányba tartsanak, hiszen ebben a feszültségben a nyugalom az csak pillanatnyi lehet. Az irány, a változás az, ami meghatározó ezáltal ti a döntéseitek által választotok utat.

Sötétség és a világosság folyamatosan követik egymást, mint egyenlő erővel és energiával rendelkező pólusok és ez a változás mindörökké így is marad. A Teremtő akarata ez, hogy ez a két pólus folyton egymásban megújulva, egymást kiegészítve, egymással küzdve, változva befolyásolja a világotokat és lehetőséget adjon az emberek számára, mert aki a sötétségben meglátja a fényt és meghallja a hívást, tudja, hogy mi is az, ami számára fontos. Ily módon az igaz utat meglelve tud igazán tenni fejlődéséért, mely a Teremtő örömére szolgál.”

A teremtést jobb megértését segíti Thoth smaragdtáblájának értelmezése. (itt most a teljesség igénye nélkül).

„Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd.”

Innen a mondás, amely a hermetika alaptörvénye is egyben, „ahogy lent úgy fent”.

A világban minden hasonlóan épül fel. A makrokozmoszt és mikrokozmoszt ugyanazok az erők mozgatják. Ahogy a Nap körül keringenek a bolygók, ugyanúgy keringenek az elektronok az atommag körül. Ebből az a bölcselet szűrhető le, hogy ha meg akarjuk ismerni az univerzumot, előbb magunkat kell tökéletesen megismerni. Sokkal célravezetőbb a befelé fordulás és magunkon való munkálkodás, mint a világmindenség titkainak a kutatása, mert bennünk minden megtalálható, ami a világmindenségben is létezik, és ez a rendelkezésünkre áll.

„Atyja a Nap, anyja a Hold, a Szél hordozta méhében, a Föld táplálta.”

Ezek az őselemek mind a Teremtő egy tiszta minősége, melyet az első Arkangyalok képviselnek. A négy őselemet átható “ötödik elem” a Teremtő lehelete, a varázslat, mágia, a teremtés maga. Mindezekre a későbbi tanokban térünk ki részletesebben.

A tökéletesség fogalma nem megfogható, hiszen a világ folyton változik, és ezzel együtt minden létezője, a Teremtőt is beleértve. Mondhatni csak a változás állandó!

Az emberi felfogóképességünk is folyamatosan változik a tudatszint függvényében. Tudásunk is úgy néz ki, mint ahogy az aranymetszés szabálya igyekszik lekövetni a Fibonacci számsort, de mindig csak közelíteni tud hozzá, sosem lesz ugyanaz.

Végezetül a teremtés és a földi lét megértésére egy csatornázott anyagot mellékelünk. Kezeljétek belátásotok szerint.

“A Teremtő megminősülése minden síkban megtörtént. Fizikai világban ti emberek képviselitek azt a szellemiséget, ami leginkább Őbelőle származik. De mégis a földi szabályozott viszonyoknak megfelelően kell mindezt megélnetek, ezért hát az itt lévő kiszámíthatatlanság megfűszerezi a lehetőségek tömkelegét új definíciók és lehetőségek támasztásával, melyek egyénenként sokrétűség, sokszínűség kavalkádjával színesítik a létben létesített lét megminősülhetetlen, de mégis fontos eseményeit.

Ha már ezt így figyelembe veszítek, akkor tudnotok kell, hogy a teremtésnek pont ez volt a célja hiszen, ha esélyt kell adni egy olyan megmérettetésnek, mely kívülálló szempontokból közelíti meg a cselekményeket, ez esetben a minél nagyobb sokszínűség biztosítja a pontosabb rálátást.

Az emberi felszínes tudat, az ego, a felejtés fátyla pont arra hivatott, hogy ne az ősi isteni minőségből táplált információval nézzük a világot, hanem mindenkinek saját szempontjain át kelljen ezt megértenie és minősítenie.

A minősítés a megértésből származó tettek útmutatója, hisz nem mindegy, hogy valaki egy esemény megélése után milyen irányba indul el, és ezt az irányt milyen tudatossággal, elhatározással és tervvel igyekszik megvalósítani, hogy egyáltalán a véletlen műve, hogy erre sodorja, vagy igenis előre megfogalmazott határozott döntés az, ami megadja a fejlődési útirányt.

Ez a fejlődési útirány, amennyiben sok ember egybevágó akaratával találkozik, megmutatja és biztosítja a továbblépés irányát is egyben, legyen ez bármilyen indíttatásból fakadó.

A jó és a rossz itt nem játszik, csakis az ilyen meg az olyan megkülönböztetés lényeges, hisz magának az egész világnak ez lenne a lényege.

A továbblépés minősége, tudatállapot függvénye, ezért teremtetett a létbe létesített lét, hogy mindenkiből tudatállapot fejlődését mozgassa ki. A visszatalálás az egységbe, az már egy magasabb szintű mágikus fejlődési út végén lehetséges, de hogy ez már nem lesz ugyanaz, hiszen a Teremtővel együtt a teljes szellemi hierarchiában lévő entitások is változnak. A ti fejlődésetek egy kiindulópont, mely végighullámzik a ti érzeteitekből, cselekedeteitekből, leszűrt következtetéseken keresztül a szellemi hierarchia entitásainak megnyilvánulásán át egész a Teremtőig. Így az mindig újabb és újabb tapasztalatokkal gazdagodva, színesebben és tökéletesebben látja az előtte megnyíló lehetőségeteket, melyből ti is profitálhattok.

Nem mondjuk azt, hogy az élet bármelyik területe csak kellemes, kedvező dolgokból áll, mert ez így nem állja meg a helyét. Az élet érzései befolyásolás szempontjából igencsak eltolódnak a negatív irányba, hiszen mi más lenne az, amely kibillent titeket egyensúlyi állapototokból, mint a megmérettetésben levő kedvezőtlen megélés, amely rányomja bélyegét kedélyállapotokra. Csak így lehet lehetséges átélni, megérteni, hogy a változás fontos és szükséges, és hogy a változás ad egy másfajta minőséget. Ez a minőség az, amelyik folyton emelkedve tud titeket előre vinni jelen helyzetből.

Sajnos a világban eluralkodott káosz mára már elég nagy méreteket öltött, így a jelen helyzet kimenetele is kétséges lehet, melyre lehetőséget kaptatok akár, hogy átértékeljétek a földi tartózkodásotoknak tanításait és átlássátok azt, hogy tudatos előremutató cselekedetekkel, mondhatni tettekkel lehet elérni azt a minőséget, mely igazán számít, vagy nyom a latban a szellemi hierarchia kiértékelésében.

Hát ez a sokszintű megnyilvánulás, mely a Teremtőtől ered, a lényege a teremtésnek. Ezt a részét kell tudnotok megfelelő módon átadni, hogy azok, akik tanulni szeretnének tőletek, átlássák és megérthessék az ittlévő feladatoknak a komplexitását, és az itt elsajátítandó tulajdonságok fejlődésre jelentett fontosságát.
Boldog Napot! Lelkeink Találkozni fognak!”

Aura tisztítás és zárás

A gyakorlat segítségével kitisztíthatod a napközben összegyűjtött energetikai szennyeződéséket.

Az aurádat úgy képzeld el, mint egy kifeszített vászon lenne körülötted, melyre a nap folyamán, mindenféle szennyeződés rárakódhat az emberi interakcióid következtében. Mindennap tiszta ruhát veszünk fel, amiben jól érezzük magunkat. Mi lenne ha nem mosnád ki ruhádat, hanem mindig ugyanazt az egyet hordanád. Milyen közérzetet, létminőséget biztosítana számodra?

Ez a tradíciós aura gyakorlat védelmet biztosít, segít megválni a nem kívánatos energiáktól, felfrissíti a napközben beszennyeződött aurádat.

Gyakorlat

Relaxáció légzés indítunk minden gyakorlatot, melyet ülve vagy fekve végezhetsz.
Becsukott szemmel orrunkon keresztül beszívunk annyi levegőt, hogy tüdőnk megteljen, majd azt benntartva a levegőt 7-ig elszámolunk magunkban. Ezután szájon keresztül rászívunk még annyi levegőt amennyit tudunk, majd ezt is bent tartjuk 7-ig elszámolva, végül orron át, lassan kifújjuk a benntartott levegőt. Ezt a légzése 7-szer kell megcsinálni egymás után.

Aura Tisztítás

A relaxációs légzés befejezése után elképzeljük, hogy az auránk balról – jobbra forogni kezd körülöttünk, először lassan, majd egyre gyorsabban, akár egy forgószél a testünk körül. Kitartjuk ezt az állapotot 3-6 percig.

Ajánlott: reggel és este lefekvés előtt.

Aura Zárás

A relaxáció légzés befejezése után elképzeljük, hogy az auránk jobbról – balra forogni kezd körülöttünk, először lassan, majd egyre gyorsabban mind egy forgószél. Eközben belül a burokban egy vörös energiát képezünk, mely megtölti belülről auránkat. (Mintha egy tojás belseje lenne.)
Ezt követően egy függőleges tengelyben egy arany oszlopot jelenítsünk meg magunk előtt és erről az arany oszlopról az aranyat forgással auránk külsejére kenjük, ráhúzzuk és elképzeljük, ahogy arany védőréteg alakul ki a vörös belsőn kívül.

Ajánlott: A gyakorlat kb. 7 óra védettséget biztosít, ezért reggel aura tisztítás után és délután 13-14:00 javasolt újra elvégezni.