A testet öltött létezés törvényeiről

A világban zajló események erősen megkérdőjelezik a jövőnk kimenetelét, mert a világban jelenleg egy szükségszerű változás zajlik, amelyet pozitív vagy negatív fordulatként is megélhetünk, de egy biztos, hogy az életünk már nem lesz olyan, mint korábban volt.

A zűrzavaros mindennapokban mindannyian keressük a stabil támpontokat. A fél-elemek okozta bizonytalanságban a tények számbavétele segítheti a biztos talajon való haladásunkat.

Az alábbi okfejtés talán segíteni fog az olvasónak is:

  1. Tény, hogy létezünk, és hogy létezésünk tapasztalásokon alapszik. Tapasztalatunk ebben a földi világban zajlik, mely szintén létezik.
  2. Fizikai világunkban levő élőlények közül magunkat tartjuk a legértelmesebbnek, de tény, hogy e világ működése messze meghaladja a mi tudásszintünket, működésének összefüggéseit csak részben látjuk át, és nem tudjuk azt teljes mértékben értelmezni. Ezért kijelenthetjük, hogy ezt a fizikai világot nem az ember teremtette.
  3. Vagyis, ha ez a világ létezik, akkor lennie kell egy magasabb szellemi és tudati szinten lévő létezőnek, amely ezt a világot létrehozta. Őt hívjuk Teremtőnek. Ha úgy gondoljuk, hogy a természet véletlenül, nagyon hosszú idő alatt alkotott meg minket és mindent, ami minket körbevesz, akkor a természetet hívjuk Teremtőnek.
  4. Ha a földi síkot egy rendszerként kezeljük, melyben minden mindennel összefügg és mindennek szerepe van, akkor semmi sem hiábavaló, mert mindennek kölcsönható, szabályozó szerepe van. Ha ezt tényként elfogadjuk, akkor valójában a világunk létezése egy okozat, vagyis lennie kell egy oknak, amely ezt kiváltotta. Emberi létezésünknek is meghatározott értelme van, ezért az nem lehet, hogy a létezésünk céltalan, jelentéktelen.
  5. A világban mindennel kölcsönhatásban állunk, akár közvetlen, akár közvetett formában. Az életünk folyamán megtapasztaljuk ezek következményeit, amelyek által valódi tudásra teszünk szert. Vagyis az ok a tudás megszerzése, az okozat a kölcsönhatás.
  6. Elfogadhatjuk tényként, hogy kölcsönhatás nélkül nincs tapasztalat. Ha ezt az állítást a Teremtő szempontjából vizsgáljuk és elfogadjuk azt az állítást, hogy előtte semmilyen tudatos létezés nem volt, akkor a Teremtő is abban az esetben tud fejlődni, ha kölcsönhatásba kerül. Mivel ezt saját magával nem teheti meg, szüksége van a világra, mint neveltető, tapasztalatszerző közegre és az ő minőségéből fakadó tapasztalatszerző elemekre, köztük az emberre is. Ezért a földi közegben minden az ember tapasztalatainak és tudásának gyarapítását szolgálja.
  7. Ha az ok a tudás megszerzése, és semmi sem történik hiába, akkor el kell fogadnunk azt a következtetést, hogy földi életünk végén a megszerzett tudásunkat a létezés nem engedi elveszni, mert az hiábavaló lenne. Ezért léteznie kell egy olyan közegnek, amely ezt a tapasztalatot és tudást átmenti egy magasabb szintre. Ezt hívjuk léleknek.
  8. Ha a lelket elfogadjuk, mint életeken át tartó tapasztalat- és tudásgyűjtő közegnek, akkor következik belőle, hogy a lélek halhatatlan. A lélek a Teremtőtől való, tartalmazza az életeink tapasztalatait, ezért az egyéni minőségünk is benne van.
  9. A kölcsönhatás a tudást és tapasztalatszerzést szolgálja, amelynek csak akkor van értelme, ha nem mindig ugyanazt az eredményt képezi le, hanem több eredmény létrehozását is lehetővé teszi. Ez a szabad akarati döntéssel érhető el, mely a földi világunk egyik alaptörvénye. Nélküle értelmetlenné válna az emberi létezés, mert nem lenne benne lehetőség a fejlődésre.
  10. A tudás megszerzését segíti elő a sors és karma törvénye. A sors törvénye szerint azokat az élethelyzeteket kell megélnünk, amelyek még hiányoznak a lelkünk tudástárából, a tudatunkból. A karma törvénye kikényszeríti, hogy egy adott helyzetet ne csak egy nézőpontból, hanem legalább két végletből is megtapasztalhassuk és ily módon alakítsuk ki a helyes nézőpontot. Noha ezek a törvények látszólag korlátozzák a szabad akarat törvényét, de maradnak szabad akarati pontok az élet mindennapjaiban, mert a sors és karma törvényei csak az élet jelentősebb döntéseire vonatkoznak, oly módon, hogy meghagyják ez esetben is a szabad akarat döntésének látszatát. Ezek a törvények a tudatunk összességét, előző életeink tapasztalásait is figyelembe véve olyan élethelyzetekbe sodornak minket, melyek még hiányoznak a tapasztalások közül a lélek tudástárából. Ebből következik, hogy a sors és karma törvények a tudati fejlődésünket szolgálják, és ezen keresztül a Szellemi Hierarchia és a Teremtő fejlődését is.
  11. Fizikai testünk csak egy szkafander, amelyben az utazó lélek helyet foglal. Ezt a „ruhát” nemcsak földi lelkek, hanem más minőségű lények is magukra ölthetik emberi forma látszatát keltve, noha tudásuk, képességeik és indíttatásaik merőben eltérhetnek a földi lelkekétől. Ezek lehetnek az emberiséget segítő vagy az emberi fejlődést gátló lények is.
  12. Mivel a földi környezetünk egy lélek kiképző központ, a benne fejlődő egyén tudati szintjének megfelelően hozhat döntést tetteinek irányáról. Amíg van választási lehetőség, addig minden eltérő tevékenység megengedett ebben a közegben, mert végső soron az is a fejlődést és tapasztalást szolgálja. Életünk jelen helyzetében a háttérhatalom igyekszik tudatilag befolyásolni az embereket minden elérhető módszerrel. Mindig is ezt tette, de hatása most fokozódott. Olyan időszakba léptünk, amikor adott a lehetőség az emberiség számára, hogy tudati szintlépést érjen el, de a világot irányító háttérhatalomnak nem áll szándékában a vezetői szerepet kiengedni a kezéből. Minden olyan eszközt bevet, ami az emberi tudatosság fejlődését korlátozza.
  13. Amíg megvan az emberek szabad akarati lehetősége és az emberiség fejlődési lehetősége, addig a Teremtő hagyhatja futni a háttérhatalom tervét. Amikor viszont az egyén tudata olyan befolyás alá kerül, amin akarata ellenére sem tud felülkerekedni és meghozni saját egyénre szabott döntéseit, úgy ez az utca egyirányúvá válik, és már nem szolgálja a lélek és az emberiség fejlődését sem. Mi több, szembe megy a szabad akarat, illetve a sors és karma törvényeivel!
  14. Ha ez a helyzet előáll, a Teremtő és a Szellemi Hierarchia elpusztítja mindazt, ami az eredeti tervet akadályozza. Ha hihetünk az ősi írásoknak, a Földön már ötször megtörtént, hogy szinte a teljes lakossága kipusztult. Ilyen volt Atlantisz elsüllyesztése vagy akár az Özönvíz korszaka is.

Mindenki döntse el saját tudati szintjének megfelelően, hogy mi a követendő útja! Vagy tesz azért, hogy saját életében a szívéből jövő sugallat szerint éljen, vagy továbbra is a félelmet, a mások által kijelölt utat választja és biorobottá válik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük